A katás vállalkozók a hárommillió forint feletti számlák esetén - ha ugyanaz a számlák kibocsátója -, 40 százalékos adót kell fizetni a hárommillió forint feletti részre. A havi fix tétel, ami most 50 ezer forint, nem változik.

A módosítással a katával történő visszaéléseket, a bújtatott foglalkoztatást igyekszik megszüntetni a kormány. Gyulyás Gergely az MTI összefoglalója szerint közölte: a kormány megfontolta az iparkamara és más gazdasági szereplők javaslatait, ezért kezdeményezi a módosítást, de idén nem változnak a kata szabályai.

Kapcsolódó

Itt vannak a részletek

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) módosítása csak a szabályokat kijátszó nagy cégeket érinti, amelyek jövőre már nem élhetnek vissza a szabályokkal, és nem alkalmazhatják azt a foglalkoztatás alternatívájaként - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. Az új rendelkezések  2021. január 1-jén lépnek hatályba.A katások jelentős többsége, a tárca előzetes számításai szerint, több mint háromszázezer kisadózó semmiféle változást nem fog tapasztalni, őket a rendelkezések egyáltalán nem érintik.Jövőre a katás vállalkozást bujtatott foglalkoztatottként alkalmazó nagy cégnek 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie akkor, ha az egymás közötti ügyleteik egy éven belül meghaladják a 3 millió forintot. Lényeges, hogy a plusz terhet a nagy cégnek kell megfizetni, ez alól csak egyetlen kivétel van, ha a kisadózó kifizetője külföldi - közölte az államtitkár.A módosítási szabályok érintik a kapcsolt vállalkozási formát is. Jelenleg több nagyobb cég - visszaélve a kisvállalkozóknak létrehozott kedvező szabályokkal - úgy spórol a költségvetés és a tisztességes adófizetők kárára a közterheken, hogy a tulajdonosok katás vállalkozásaikon keresztül számláznak be a nagy cégnek, így pedig a kata szabályait kijátszva minimális közteherrel vesznek ki pénzt a cégből.A kata alkalmazásából származó adóelőny többszöröződésének kizárása indokolja a harmadik lényeges változtatást is, amely szerint egy magánszemély csak egy vállalkozási formában lehet kisadózó. Az adóhivatal a bejelentéskor vizsgálni is fogja, hogy a nyilvántartásában szerepel-e már kisadózóként a vállalkozó, és ha igen, az új bejelentést visszautasíthatja - mondta az államtitkár.

A kancelláriaminiszer elmondta azt is, hogy jövő évi költségvetést jövő pénteken fogadhatja el az Országgyűlés. A büdzsében szerepel a 13. havi nyugdíj visszaépítésének első lépése. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a 13. havi nyugdíj első negyedét a jövő évben az idősek már visszakaphatják, az ehhez szükséges források a 2020-as költségvetésben rendelkezésre állnak.

Gulyás Gergely megerősítette azt is, hogy 2021. július 1-jétől a gyermek születése utáni első hat hónapra járó csecsemőgondozás díj (csed) a korábbi jövedelem száz százaléka lesz és azután csak személyi jövedelemadót kell fizetni. Példaként hozta fel, hogy 350 ezer forintos átlagjövedelem esetén eddig egy anya nettó 232 ezer forint keresett, a jövőben a kedvezőbb adószabályok miatt 297 ezer forint lesz a csed.

A miniszter közölte: július közepén lehet kormányzati döntés a nagy rendezvények megtartásáról, amelyre augusztus 15-ig nincs lehetőség.

Ha a járványhelyzet megengedi, és a kormány döntése ezt lehetővé teszi, akkor az augusztus 20-i Szent István-napi rendezvények megtartására már lesz lehetőség - mondta, jelezve, hogy ez a gazdaság újraindításának is része lenne, hiszen a szolgáltató- és zeneipar, valamint a rendezvényszervezés szenvedte el a legnagyobb veszteségeket a koronavírus-járvány miatt. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a munkavállalók számának csökkenésével kapcsolatban a "kevésbé pesszimista" forgatókönyv vált valóra: 120-130 ezer ember veszthette el az állását a vírus miatt.