„Pillanatnyilag az Európai Uniónak nincs alternatívája” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely szerint ez nem az EU magyar GDP-hez való, 1,4 százalékos hozzájárulása miatt van így, hanem azért, mert Magyarország az egységes uniós, schengeni térség része és a közös piac a magyar gazdaság számára számára nélkülözhetetlen. Kiemelte, hogy a világgazdasági versenyben az európai országok együttműködés nélkül rosszabb esélyekkel vennének részt.
Hozzátette, hogy az ország hosszú ideig nagyon jól meglenne európai uniós pénzek nélkül is, tévedés, hogy ezen múlik az ország boldogulása, „de a célunk az, hogy minden uniós forrást megszerezzünk”.
A V4-ek együttműködésére vonatkozó kérdésre a miniszter kifejtette: Magyarország a lengyelekkel abban nem értett egyet, hogy Oroszország jelent-e fenyegetést a NATO-tagállamokra. „Ha a lengyeleken múlna, a lehető legnagyobb hévvel kellene részt venni abban a konfliktusban, amelyet jó távol akarunk tartani magunktól” – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a lengyelekkel való együttműködés az Európai Unión belül jó, csak kevésbé látványos.
Magyarország energiafüggése a legnagyobb
Az energiaárak emelkedése mindenre kihat és Magyarország energiafüggősége lényegesen nagyobb, mint Európa legtöbb országáé. A földgázt 85 százalékban ma is Oroszországból kapjuk és a kőolaj terén sem sokkal jobb az arány. Az orosz gáz és kőolaj ára világpiaci szintű, ami az egekben van, ezért az infláció is nagyobb. A miniszter az infláció okaként említette a forint árfolyamgyengülését, amit sikerült valamelyest megfordítani.
A Paks 2 építéséről kijelentette, ha jövőre sikerül elkezdeni az építkezést, akkor az atomerőmű „reálisan 2032 táján működni tud”. Aláhúzta, hogy Magyarország nem fogad el Oroszország elleni, nukleáris energiára vonatkozó uniós szankciót. Nehézség, hogy a beszállítók között lévő amerikai és német cégek továbbra is szeretnének részt venni a paksi bővítésben, de ehhez az adott állam engedélye kell. Kérdés, hogy a Siemens megkapja-e ezt. Gulyás Gergely közölte, hogy a Siemens nem nélkülözhetetlen, három-négy nyugat-európai cég is át tudja venni a szerepét.
Pedagógus-béremelés uniós pénzek nélkül?
Az oktatást érintő kérdésre úgy fogalmazott, méltánytalanul alacsony a pedagógusok bére. Hozzátette, a magyar kormánynak az EU-val kötött megállapodása azt szavatolja, hogy
2025. január 1-jén egy pedagógus bére átlagosan bruttó 800 ezer forint lesz és két évre rá az egymillió forintot is el fogja érni.
A miniszter kitért arra is, hogy ha rendelkezésre állnak uniós források, jó esély van arra, hogy 2024-től a Modern városok programban folytatódjanak a leállított fejlesztések és újabbak is indulhatnak.
Ha Ukrajna nem változtat a magyar nyelvet visszaszorító nyelv- és oktatási törvényen, akkor nemcsak a NATO, hanem az Európai Unió felé sincs számára út. Gulyás Gergely azt mondta, jó hír, hogy kedden egy olyan kezdeményezés érkezett, amely szerint Ukrajna hajlandó kétoldalúan megállapodni a törvények változtatásáról.