Csaknem 20 százalékkal nőtt az állami vezetők és a döntéshozók havi bruttó bére 2015-ben, az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) friss adataiból. Míg a vezetők 2014-ben havi bruttó 1 033 626 forintot vihettek haza átlagosan, ez a szám 2015-ben 1 238 294 forint volt. (Az összeg tartalmazza az előző évi nem rendszeres jövedelmeket is).

Mivel a foglalkozási csoport bére 2013-ban is megközelítette az 1,3 millió forintot, 2012-ben pedig meghaladta az 1,2 milliót, vélhetően nem arról van szó, hogy 2015-ben extrém módon nőttek volna a bérek, inkább 2014-ben volt visszaesés.

A differenciát magyarázhatja a Blikk 2014 végi értesülése, amely szerint a miniszterek saját hatáskörben megemelték az államtitkárok és a helyettes államtitkárok fizetését. Erre törvény adta lehetőségük van, legfeljebb 30 százalékkal téríthetik el a béreket. Mivel azonban az NFSZ statisztikájában szereplő "törvényhozó, miniszter, államtitkár", vagyis a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) 1110-es kategóriában számos más munkakör is szerepel (többek között alkotmánybírák, háttérintézményi vezetők, kormánybiztosok, országgyűlési biztosok, önkormányzati képviselők), felmerül a kérdés, hogy az államtitkárok béremelésének van-e akkora súlya, hogy az egész csoport bérét 20 százalékkal megemelje.

Mit mond az NGM?

A Napi.hu megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy mi állhat az emelkedés hátterében. A válasz meglepő volt: az NGM szerint a 2014-es statisztikában - adatszolgáltatási hiányosság miatt - nem szerepelnek az alkotmánybírók, akiknek díjazása magasabb a FEOR kategória átlagánál, ez okozhatta az eltérést. Vagyis a tárca válasza szerint egy "tucatnyi" ember adatszolgáltatási hiányossága áll az emelkedés mögött, amely így még különösebb.

Mit mond a KSH?

A Napi.hu a Központi Statisztikai Hivatalhoz is állásfoglalásért fordult. A KSH-nál annyit tudtak megmondani, hogy a FEOR 1110 kódszámú foglalkozási csoport adatait 2014-ben egy 31 főből álló, 2015-ben egy 53 főből álló minta alapján állapították meg. Arról azonban, hogy a tárcák vezetői, az országgyűlési képviselők vagy éppen az alkotmánybírák mekkora súllyal szerepeltek benne, nem rendelkeztek adatokkal.

A mintázással kapcsolatban egy újabb érdekes momentum, hogy az NFSZ oldalán elérhető módszertani megjegyzésben a következő olvasható: a költségvetési intézményekben foglalkoztatottak adatfelvétele a helyi költségvetésről teljeskörű volt, mind az intézmények, mind az ott dolgozó teljes- és nem teljes munkaidős munkavállalók tekintetében azoknál a szervezeteknél, amelyek a központi illetményszámfejtési rendszerbe tartoztak az adatfelvétel időpontjában.

Így több eset lehetséges:

  • Ha az NGM a statisztikákban megfelelő súllyal szerepelteti az egyes állami vezetői csoportokat - így az alkotmánybírákat is - akkor furcsa lenne, hogy csak miattuk emelkedett volna valamennyi vezető átlagbére közel 20 százalékkal.
  • Ha a 2014-es 31 tagú minta zömmel az alkotmánybírák miatt nőtt volna 53-ra, akkor felmerül a kérdés, hogy milyen módszerrel állították össze azt és miért eképpen.
  • Ha a Blikk - a kormány által sem cáfolt - információ helyesek, akkor valóban a 2015-ös béreltérítés áll a háttérben, illetve egészen pontosan az, hogy 2014-ben - a választások évében - a tárcák vezetői nem éltek ezzel a lehetőséggel.