Az ORFK adatai szerint a múlt év majd minden napjára jutott egy trafikbűncselekmény: 2013 júniusának vége és 2014. július elseje között 358 bűntettet jegyeztek fel. Az esetek nagyjából felében betörés miatt indult eljárás; közel száz alkalommal rablás gyanúja merült fel, két-két tucat esetben pedig lopás, rongálás és csalás kapcsán kellett tisztázni a körülményeket. Némely ügyekben sikkasztás, kényszerítés, kifosztás vagy garázdaság miatt vette kezdetét a hivatalos eljárás.
Az írás szerint az adatok alapos áttanulmányozásakor szembeötlő lehet, hogy a trafikbűncselekmények száma éppen a legutóbbi, áprilisi országgyűlési választások környékén csökkent érdemben. Bilkei Pál kriminálpszichológus szerint a lefóliázott kirakatú üzleteket - mivel kívülről nem lehet belátni - nem egy rabló, tolvaj alkalmasnak gondolhatta bűntettének elkövetésére, hiszen védve érezhette magát, biztos lehetett benne, hogy kívülről nem láthatják meg.A szakember szerint az elkövetők bátorságát a trafikrendszer kialakítása körüli közéleti diskurzus, a nyilvánosság előtt zajló politikai és szakmai viták is fokozhatták. Sokakban az a benyomás alakult ki, hogy a trafikokban rengeteg pénznek kell lennie, ha ilyen éles szócsatákat vívnak miattuk.
A bűncselekmények csökkenő számát a szakember a védelmi eszközök felszerelésével, az újdonság varázsának elmúlásával, illetve azzal magyarázza, hogy kiderült, az üzletek korántsem hoztak nagy vagyonokat.