Tavaly decemberéen a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 6,4 százalékkal nőtt, a külföldi vendégek viszont 3,6-tal csökkent, mint egy évvel korábban. A turizmus így 1,3 százalékkal nőtt - derül ki a KSH legfrissebb adataiból.
A külföldi vendégek száma 0,8 százalékkal csökkent decemberben. A legjelentősebb küldő országok közül az Egyesült Királyságból és Csehországból 2,4, illetve 3,3 százalékkal nőtt a kereslet. A Romániából, Olaszországból és Ausztriából érkező vendégek - az előző évi decemberi magas bázishoz viszonyítva - 1,5, 2,1, valamint 4,3 százalékkal kevesebb vendégéjszakát vettek igénybe. A belföldi vendégek száma 9,3 százalékkal emelkedett.
A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele 4,9 százalékkal 26 milliárd forintra nőtt. Ezen belül a szállásdíjbevétel 4,3 százalékkal 14 milliárd forintra, a vendéglátásból származó bevétel 4,9 százalékkal 6,7 milliárd forintra, az egyéb bevételek 6,6 százalékkal 5,7 milliárd forintra emelkedtek.
Jó volt a tavalyi év
A szálláshelyek 5,4 százalékkal több, összesen 25 millió 765 ezer vendégéjszakát regisztráltak. A külföldi vendégek 4,6 (12 millió 915 ezer), a belföldi vendégek 6,4 százalékkal több (12 millió 850 ezer) vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 2,4 százalékponttal, 54 százalékra emelkedett. A kereskedelmi szálláshelyek folyó áron összesen 10 százalékkal többet, 368 milliárd forint bruttó árbevételt realizáltak.
Hogyan tovább?
Figyelemreméltó, hogy országos szinten a vendégéjszakák száma 2011 óta 5 millióval nőtt és megközelítette a 25,8 milliót. Ez átlagosan évi 5,7 százalékos bővülést jelent - kommentálta az adatokat Indra Dániel, a KPMG szakértője. A külföldi vendégéjszakák száma enyhén csökkent az év utolsó 3 hónapjában, ami valószínűleg átmeneti jelenség, és részben a kora őszi menekültválság utórezgésének és a párizsi terrortámadások hatásának tudható be.
A KPMG szakértője szerint ennek ellenére érdemes figyelni a turizmus alakulását, mivel az évi 5-6 százalékos növekedés hosszú távon nehezen fenntartható, és nem mindegy Magyarország számára, hogy a növekedés lassulása közben sikerül-e az alacsonyabb költésű szabadidős városlátogatóktól a magasabb hozzáadott értéket jelentő üzleti, kulturális, vagy konferenciaturizmus felé eltolni a hangsúlyokat.