Az elmúlt időszakban egyre több panasz érkezik a gyermekeket kiszolgáló közétkeztetőkre, főként az iskolai menzákon elégedetlenek a gyerekek és a szülők. A leginkább a speciális diétás igényű ételek előállításával akadnak gondok. Az újság több példát is hoz: egy tejfehérje-allergiás óvodás fiú például sokszor beazonosíthatatlan, leginkább moslékra hasonlító menüt kap, míg egy iskolás esetében - aki tej- és gluténérzékeny - olyan ételt kínáltak, amelytől a gyereken kiütések jelentek meg, és/vagy hasfájást okoztak.

A gondot a forráshiány okozza a közétkeztetőknél, legalábbis erre lehet következtetni egy másik beszámolóból, amelyet egy fehérjeszegény diétát tartó édesanya mesélt a lapnak. "A cégek ugyanannyi pénzt kapnak a diétás ételek előállítására, pedig az alapanyagok sok esetben jóval drágábbak. Éppen ezért sok más érintett szülővel együtt, egyesületi szinten próbálunk fellépni, hogy megoldódjon a helyzet" - közölte Zsuzsanna, a Csak Együtt Van Esély csoport tagja.

A Vasárnapi Hírek arról ír, hogy 300-650 forint jut egy adag ebédre a közétkeztetésben. Ebből a nyersanyagok mellett a munkaerőt, a konyhák fenntartását is állni kell. Ezt az összeget a megrendelők, vagyis a legtöbb esetben az önkormányzatok határozzák meg, általában a kiadások felét terhelik a szülőkre.

A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége elismerte a lapnak: a diétás igények száma nagyon megugrott az elmúlt időszakban. "Az egyes közétkeztetők sem infrastrukturálisan, sem humán erőforrásban nem minden esetben tudják követni" - nyilatkozták, hozzátéve, hogy az elmúlt négy évben 9-10-szeres a növekedése ezeknek a kéréseknek. Ebben csak az orvos által igazolt egészségügyi problémák vannak benne, a vallási vagy lelkiismereti igényeket nem kötelesek teljesíteni a szolgáltatók.

Gond a sima ételekkel is van: a 2015-ben életbe lépett egészséges menzákról szóló rendelet, amelyet a kormány fogadott el, sok esetben eltér a magyar ízlésvilágtól. Sok problémát okozott, hogy nem használnak annyi sót, vagy cukrot. Ezeken a problémákon részben segített, hogy a kvótákat áttrükközték: a kenyér elviseli a sótlanságot, de a leves nem.

A lap megemlíti, hogy a Nébih 2013 óta végez érzékszervi vizsgálatokat. Eddig 1011 ételsort próbáltak ki, amely 3600 fogást tartalmazott. Az ellenőrzéseken alig 0,7 százaléknyi koszt bukott el, de 12,9 százalék átlag alatti minősítést kapott, 56,3 százalék pedig átlagos értékelést kapott. Szülői panaszból sincs hiány: volt olyan iskola, ahol a közétkeztető cég a szülőknek is megengedte, hogy megkóstolják a felszolgált ételeket, de a felháborodást ez sem szüntette meg.

A fotó forrása: Napi.