Magyarországon 2017-ben a lakosság 30 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a családi jövedelem nem érte el a létminimum szintjét. Az iskolai évkezdet kapcsán a Policy Agenda (PA) kiszámította, hogy a gyermeket nevelő családok helyzete hogyan alakul.

Tavaly létminimum alatt élőnek számított a gyermeket nevelő családokban élők 42 százaléka. Ez jóval nagyobb arány, mint a teljes lakosságban, és ez azt mutatja, hogy a létminimum szempontjából ez a társadalmi réteg a legkiszolgáltatottabb. A kutatók becslései szerint 750 ezer gyereket érint ez az élethelyzet - áll a PA közleményében.

Amennyiben a gyermekek száma alapján nézzük, akkor az 1-2 gyermekes családok 41 százaléka tartozik abba a körbe, ahol a létminimumot sem éri el a jövedelem, míg a 3 vagy több gyermekeseknek 49 százaléka.

A falvakban a többség létminimum alatt él

Településtípusonként is jelentős különbségek vannak a gyermeket nevelő családok anyagi helyzetében. A fővárosban élő gyermekes családok tagjainak 23 százaléka él létminimum alatt, míg a falvakban ez az arány 54 százalék. A jelentős, óriási jövedelmi egyenlőtlenség ebben is megmutatkozik - hívták fel a figyelmet a kutatók.

Mi a létminimum?

A létminimum összege azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény - a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő - szükségletek kielégítését. A Policy Agenda által is kimutatott létminimum tehát nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi.

A társadalmi minimum a létminimumnál tehát egy minőségileg magasabb szint: "szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre."

A gyermeket nevelő háztartásoknak csupán csak 32 százaléka van a társadalmi minimum szintje felett.

A tehetősebb családoknak is jár az ingyenes tankönyv

Az adatok azt mutatják, hogy még mindig nagyon sok családot érint az, hogy gyermeket nevel, és a havi jövedelem nem elég kisebb váratlan kiadások fedezésére. A kormány azt hangsúlyozza, hogy az ingyenes tankönyvek biztosításával (1-9. évfolyam valamennyi tanulója, míg a 10-12. évfolyamon a normatív támogatásra jogosultak) több mint egymillió gyereknek segített, és a tavalyi évi adatok szerint mintegy 12 milliárd forintot költött el. Sokszor vetik az ellenzék szemére - főként a baloldali pártokéra -, hogy a kormány ezekkel az intézkedésekkel elszívja a politikai mozgásteret előlük. Ha úgy tetszik balról előzik az ellenzéki pártokat - írta a PA.

Valójában, ha megnézzük ez az intézkedés is egy univerzális támogatás. Azaz minden társadalmi rétegbe tartozó gyermek 1-9. osztály között ugyanúgy részesül belőle. Akkor is, ha az adott háztartás létminimum alatt él, vagy a jövedelme meghaladja a társadalmi minimumot is.

Tovább mélyítik a társadalmi egyenlőtlenségeket

Amennyiben a kormány társadalmi egyenlőtlenség csökkentése szempontjából akarná felhasználni a tankönyvtámogatás rendszerére fordított forrásokat, akkor nem indokolt az, hogy mindenki egyenlő mértékben kapja. A tehetősebb családok számára juttatott ingyen tankönyvre fordított pénzt ésszerűbb lenne visszaforgatni a nehezebb helyzetben lévő gyermekek támogatására, segítve ezzel is a felzárkóztatásukat - hívták fel a figyelmet a kutatók.

A kép forrása: Pixabay.