A gyógyászati segédeszköz-ellátás több mint egymillió embert érint Magyarországon, rendkívül széleskörű ugyanis a termékpaletta: a támogatott tb-lista jelenleg 3482 termékeket tartalmaz, ebből mintegy 1400 termék a hallókészülék, szemüveglencse és az egyedi rendelésre gyártott eszközök, további 1200 különféle termék pedig többnyire kötszer, sztóma, inkontinencia segédeszköz. 

A támogatási és fogyasztói árat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) hagyja jóvá, az ártámogatásban részesülő termékek esetében a közfinanszírozott fogyasztói áraknál magasabb térítési díjat a forgalmazó nem kérhet a betegtől.

Kapcsolódó

A fő probléma, hogy a jelenlegi finanszírozási árak 2003 óta gyakorlatilag változatlanok, miközben a nagykereskedelmi árrés nem rögzített, ellentétben például a gyógyszerforgalmazással. Így a gyártó annyiért adhatja a terméket a forgalmazónak, amennyiért neki megéri, miközben a forgalmazó a 2003-ban rögzített fix áron köteles kiszolgálni a vevőit, mivel ellátási kötelezettség köti - vázolta a gyse-ellátás rendszerét a háttérbeszélgetésen Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Minden változott, csak a közfinanszírozott ár nem

Miközben a finanszírozási árak 2003 óta változatlanok, a fogyasztói árindex csaknem 100 százalékkal nőtt, a devizaárfolyamok pedig a dollár esetében 35 százalékkal, az eurónál 40 százalékkal emelkedtek, ami azért lényeges mert a hazai gyártás jelentős részéhez import alapanyagot használnak.

Bár a tb lista közel 3500 különféle terméket tartalmaz, egy átlagos gyse-bolt a felmérések szerint 747 darab támogatott terméket forgalmaz. Míg 2021 márciusában a forgalmazott termékek közül 70 tartozott a kritikus árrésűek közé, augusztusban már 336 volt ezen termékek száma.

A legfrissebb, 2022 januári adatok szerint 41 termék árrése negatív, vagyis minden egyes darab eladása veszteséget termel, 387 pedig kritikus, azaz  15 százaléknál kisebb árrésű, ami egy átlagos bolt kínálatának több mint a fele!

Az egyik legkritikusabb eszköz a Kínából érkező rollátor, amelynek a nagykereskedelmi ára 100 dollár körüli, miközben az egészségbiztosító 14 ezer forintot ismer el belőle. Negatív az árrése a pelenkáknak, a szobai vécéknek, deréktámaszoknak is, támasztóeszközöknek is.

A működési költségeket nem fedező közfinanszírozott árak következtében ellátási zavar, áruhiány lép fel, a kialakult helyzetet pedig a beteg szenvedi el - hangsúlyozta Róka László, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) főtitkára. A betegterhek nőnek, a rászorulók magasabb áron lesznek kénytelen vásárolni, vagy közvetlenül rendelik meg a terméket Ázsiából, ami olcsóbb ugyan, de nem kapják meg hozzá a megfelelő szakmai tájékoztatást, ezért ettől mindenkit óvott a FESZ főtitkára.

Bár a gyse kassza nőtt az említett időszak alatt, a növekedés nem az emelkedő áraknak, hanem a növekvő igényeknek volt köszönhető.


A forgalmi adatokból jól látható, hogy a pandémia visszavetette a keresletet, az elmúlt két évben a ráfordítások nem érték el a tervezett szintet. Mindez egyébként önmagában is megteremti a mozgásteret, az elmúlt évben több mint 7,5 milliárd forint marad a kasszában a tervekhez képest.

A rendszeres árkorrekció több mint 10 éve megszűnt, az egyedi áremelési kérelmeket a társadalombiztosító többnyire nem támogatja, így jelenleg a cégek nem is nagyon próbálkoznak vele, kivéve az egyedi rendelésre gyártott eszközök esetén.

Az egyedi eszközgyártók különféle végtagi bénulások kezelésére rögzítőket, járógépeket, gerincbetegségekre fűzőket, továbbá sérv- és haskötőket, végtag csonkoltak számára műlábakat, műkezeket és a lábbetegségek kezelésére talpbetéteket és ortopéd cipőket készítenek.

Az egyedi eszközgyártók helyzete kritikus a sok esetben alacsony nyereséggel vagy veszteséggel járó működés – a járvány negatív hatásaival kiegészülve – csődközeli helyzetbe sodorta a vállalkozásokat. Az egyedi eszközök készítése számos beteg-gyártó találkozó során keresztül zajlik, mintavétel próbák, igazítások, betanítás, korrekció, ebben jelentős visszaesést hozott a járvány. Érezhetően nőtt a feszültség a szakmán belül, van olyan gyártó, aki jelezte, hogy februárban még van munkája, de márciustól már nincs, nem lesz miből fizetni az embereit.

Az ortopéd cipőgyártók kalkulációja alapján például a jelenlegi árak háromszorosa lenne a minimum elvárható. De a költségnövekedés és a finanszírozási problémák mellett súlyos szakemberhiány is sújtja az ágazatot, és nincs utánpótlás az alulfinanszírozás, az alacsony bérek miatt.

Az egyedi eszközgyártók körét a múlt héten megjelent 3 milliárd forintos költségvetési átcsoportosítás nem érinti, s úgy tűnik, a kormánynak nincs megoldási javaslata  a közel 400 hazai mikro-, kis és közepes méretű – egyedi eszközöket gyártó – vállalkozás számára, akik közül sokan lesznek kénytelenek tavasztól felhagyni a tevékenységükkel - hangsúlyozták az előadók. A szolgáltatás megszűnése, vagy szűkülése pedig súlyosan érinti majd az ortopédiai, mozgásszervi rehabilitációs, életvitelt segítő eszközökre szorulókat.

Mi lehet a megoldás?

Az eddigi tárgyalásokon kialakított konszenzus szerint a beszerzési árak emelkedése és az évek óta változatlan közfinanszírozott fogyasztói árak problémáját a kormány a költségvetési támogatás emelésével kívánja orvosolni, de – összhangban a szakmai szervezetekkel – a betegek térítési díjának emelkedését elutasítja.

A jelenleginél magasabb támogatási összegek folyósítása akkor valósítható meg a betegterhek növekedése nélkül, ha a kormány megemeli a jelenleg alkalmazott támogatási kulcsokat és ezzel párhuzamosan növeli a NEAK által elismert közfinanszírozott fogyasztói árakat is.

Amennyiben a kormány a sorozatgyártott eszközök támogatási kulcsait  (70 százalékról 80 százalékra,  80 százalékról 90 százalékra; 90 százalékról 95 százalékra,  95 százalékról 98 százalékra; és 98 százalékról 99 százalékra) emeli, akkor a közfinanszírozott fogyasztói árak eltérő mértékben, akár a jelenlegi közfinanszírozott fogyasztói árak kétszeresére (kivéve hallókészülékek: „csak” másfélszeres) növelhetőek a betegteher növekedése nélkül - javasolják a gyse-piac szereplői.

A szakértői számítások szerint a pandémia olyan mértékben csökkentette az orvos-beteg találkozókat és a sorozatgyártott gyógyászati segédeszközök forgalmát, hogy az intézkedés 2022 év eleji bevezetése esetén sem haladná meg az éves támogatás a 2021. évi költségvetési törvényben elfogadott „Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása” költségvetési sor összegét. Azaz a szektoron belül  megteremtett mozgástér eredményeként rendezhető lenne a probléma.