2023 áprilisban Európában kilencezer gyógyszerből volt hiány, Olaszországban, Ausztriában és Németországban is több ezer termék hiányzott, de Magyarországon is 1500 feletti gyógyszerhiány volt, mondta a Hálózati Gyógyszertárak Európai Szövetségének budapesti konferenciáján Ana Gongola, aki Horvátországban a 18 gyártó üzemmel rendelkező Sandozt képviselte.
A gyógyszerhiányok kezelésének egyik okaként a szakember azt említette, hogy ha egy gyógyszercég nem jelenti két hónapra előre a várható gyógyszerhiányt, akkor 860 ezer eurós (344 millió forint) büntetést is fizethet. Éppen ezért a gyártónak maximalizálni kell a kapacitásaikat, az egészségbiztosítóknak pedig tisztességes árat kell adni egy gyógyszerért, nem bonbon áron kell támogatni a készítményeket.
Ne legyünk arra büszkék, hogy a gyógyszerek árát a padló alá nyomják és ne csak a termék ára határozza meg a keresletet
– hangsúlyozta a horvát szakember.
2017-2022 között a Hungaropharma adatai szerint kétszeresére emelkedett a gyógyszerhiánnyal érintett termékek értéke, mondta Ballai Orsolya a Magyar Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének szakértője, a Hungaropharma Zrt. beszerzési osztályvezetője. A magyar gyógyszerhatóság adatai szerint tavaly 1500 készítmény hiányzott, ami több mint 500 aktív hatóanyagot jelentett, ebből 86 receptköteles készítmény volt – sorolta az adatokat a szakember. A gyógyszerhatóság honlapján elérhető október közepi adatok szerint 1567 olyan készítmény van, melyeket jelenleg nem lehet elérni, a teljes magyarországi gyógyszerkészlet egyébként 38,8 ezer körülire tehető.
A hiánytermékek
- gyártási gondok;
- megnövekedett igény;
- piaci megfontolás;
- hatóanyag vagy egyéb ellátási probléma;
- szállítási vagy raktározási gondok miatt nem érhetők el.
A hiányok nagy része a marketing megfontolások miatt alakul ki, de gondot jelent az árazás is - erre többen is kiértek a szerdai szakmai konferencián. A gyógyszerhiány már nem lokális probléma, egész Európát érinti.
Míg 2020-ban csak öt országot érintett a hatóanyag hiány, 2023-ban több mint 15 államban tapasztalták ugyanezt.
A gyógyszerhiányról Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Gyógyszereink című szaklapban azt mondta, hogy a gyógyszerkérdést az orosz−ukrán háborút megelőzően már a Covid-időszak is felszínre hozta, ugyanis a szállítási láncok már ekkor megszakadtak. Jellemző ugyanis, hogy a hatóanyag- és az alapanyag gyártást minden nagy európai gyártó kihelyezte Indiába, és ezzel megszakadt az unión belüli láncolat, ami gyógyszerhiányt vont maga után.
A napokban az Európai Bizottság egy intézkedéscsomagot fogadott el, amely a várakozások szerint segíthet eredményesebben megelőzni azt, hogy súlyos gyógyszerhiány alakuljon ki az Európai Unióban. illetve enyhíteni lehessen a már kialakult súlyos gyógyszerhiányt.
A közelmúltban egyes gyógyszerekből – köztük több antibiotikumból – számottevő hiány keletkezett több tagállamban. Az előirányzott intézkedések az európai egészségügyi unió keretében zajló munkára, nevezetesen az Európai Gyógyszerügynökség megerősített megbízatására és a nemrég közzétett gyógyszerészeti reformra épülnek.
Már idén télen antibiotikum hiány jöhet
Az EU-ban már eddig is sok intézkedés született annak érdekében, hogy jobban fel lehessen készülni az idei télre. Az Európai Unió Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatósága (HERA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) azonosította azokat a kulcsfontosságú antibiotikumokat - köztük több gyermekgyógyászati készítményeket - , amelyekből számottevő hiány alakulhat ki idén télen. Több olyan intézkedés is életbe lépett, amely azt szolgálja, hogy ezek az antibiotikumok rendelkezésre álljanak.
Fokozni kell az erőfeszítéseket, melyek a következők:
- Európai önkéntes szolidaritási gyógyszermechanizmus elindítása, ami azt jelenti, ha valamelyik tagállamnak szüksége van egy bizonyos gyógyszerre, azt jelzi a többi tagállam felé, azok pedig válaszképpen átadhatnak gyógyszereket a saját készletükből.
- A kritikus fontosságú gyógyszerek uniós jegyzékének létrehozása, ez a tervek szerint 2023 végére elkészül.
- Szabályozási rugalmasság vagyis a tagállamok bevethetnek szabályozási mentességeket annak érdekében, hogy a szükséges gyógyszerek időben eljussanak a betegekhez. Így például meghosszabbíthatják a felhasználhatósági időtartamot, vagy alternatívákat engedélyezhetnek gyorsított eljárással.
- 2024-ben együttes fellépésre kerül sor, mely e rugalmassági mechanizmusok hatékony alkalmazását lesz hivatott segíteni.
- Uniós iránymutatás kidolgozása a gyógyszerközbeszerzésről az ellátásbiztonság megszilárdítása céljából, ezt a dokumentumot a bizottság 2024 elejéig teszi majd közzé.
- A következő télen szükséges antibiotikumok és légzőszervi vírusok elleni kezelések EU-szintű közös beszerzése.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2017-ben fogalmazott meg egy antibiotikum szabályozást, ami szerint az antibiotikumokat három csoportba sorolták, a hozzáférés, a figyelem és a tartalék csoportba. 2021-es adatok szerint a lista 78, korábban nem besorolt antibiotikumot tartalmaz, így az összes antibiotikum száma 258-ra nőtt. Ugyanakkor arra is felhívják a gyógyszeripar figyelmét, hogy fontos, hogy a teljes antibiotikum-fogyasztás legalább 60 százaléka a hozzáférési csoportba tartozó antibiotikum legyen.
A szakemberek problémaként fogalmazták meg, hogy a hiányzó készítmények kellemetlenséget okoznak, megakadályozzák a terápiát, ami miatt rosszabbodhat a betegek állapota. A kezelés megszakítása miatt a betegek többségének (92 százalék) a bizalma is megingott a termékben. Problémaként említették azt is, hogy tíz év alatt háromezer terméket függesztettek fel, ezeknek persze léteztek alternatív helyettesítő szerei, de a gyógyszertárak vonakodtak a generikus szerek helyettesítésétől.