Tavaly a begyűjtött lakossági gyógyszerhulladék mennyisége egy év alatt 1,5 százalékkal emelkedett és elérte a 343,1 tonnát, közölte Miklósi András, a Recyclomed Kft. ügyvezető igazgatója. 2008-ban, amikor elindult a gyógyszerhulladék patikai begyűjtése, akkor még csak 173,9 tonna fel nem használt vagy lejárt szavatosságú gyógyszert vittek vissza a gyűjtődobozokba.

Egyrészt az nagyon jó hír, hogy egyre tudatosabb a lakosság és a fel nem használt gyógyszert nem a kommunális hulladék közé dobja, ugyanakkor a gyógyszerpazarlást nem sikerült csökkenteni. Jellemzően a magyarok évente 15 vényköteles gyógyszert váltanak ki a patikában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A receptköteles gyógyszerekért 2023-ban 15 952 forintot fizettek a gyógyszert szedők. Az  KSH inflációs adatai alapján a gyógyszerek idén januárban és februárban is 3 százalékkal drágultak. 

Havonta több mint 28 tonna gyógyszert dobunk ki

Miklósi András azt közölte, a lakossági gyógyszerhulladék begyűjtés tavaly is a 20 éve kialakított keretek között, azaz alapvetően a gyógyszertárakra és a gyógyszer-nagykereskedőkre építve történt. A gyógyszerhulladék gyűjtést folyamatosan reklámozzák azért, hogy a viszonylag magas ismertséget fenntartsák. 

Kapcsolódó

2024-ben a magyar lakosság havonta 28,5 tonna gyógyszert vitt vissza a gyűjtődobozokba, mert nem volt rá szüksége

 – ez derül ki a friss adatokból.

Országszerte négyezer gyűjtődobozba lehet bedobni a lejárt szavatosságú vagy fel nem használt gyógyszereket, az ország összes patikájában, és számos bioboltban, drogériában, sőt benzinkutakon is vannak gyűjtődobozok.

A patikai gyűjtődobozok a legnépszerűbbek

Miklósi András szerint érezhetően növekszik a gyógyszertáron kívüli gyógyszert értékesítő helyek aránya, és már vannak gyűjtődobozok falusi kisboltokban, benzinkutakon, bioboltokban, drogériákban, szupermarketekben, ezek már az összes gyűjtőpont 40 százalékát teszik ki. Ugyanakkor valamiért a lakosság nem ezeket a dobozokat használja elsősorban, mert utóbbi helyekről csak a begyűjtött gyógyszerhulladék 4,5 százaléka a származott. Úgy fogalmazott, be kell látni, hogy a gyógyszertáron kívüli gyűjtés aránytalanul terheli a költségvetésüket. 

A visszagyűjtött mennyiség jelentős növekedését ennek ellenére a jövőben sem várják, mivel a patikai gyógyszereladások hosszú ideje változatlanok és a lakosságnál lévő felhalmozott készletek elfogytak.

Ezermilliárd felett a gyógyszerköltés

Tavaly minden kategóriában, a vényköteles gyógyszerek és az OTC (nem vényköteles) készítmények forgalma is nőtt. A receptköteles gyógyszerek forgalma kilenc százalékkal, az OTC hét százalékkal, az egyéb termékek forgalma pedig hat százalékkal emelkedett. A teljes forgalom tavaly elérte az 1200 milliárd forintot, egy évvel korábban 1095 milliárd forintot költött gyógyszerre a lakosság, erről januárban írtunk bővebben, amikor a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) elnöke, Zlinszky János értékelte a 2024-es évet, a patikák szempontjából.

A hulladékgazdálkodásban már érződik a koncesszió hatása. A MOHU a legtöbb gazdálkodóval hosszú távú szerződést kötött évekre fix áron. A hulladékkezelők az így elszenvedett veszteségüket igyekeztek a MOHU-n kívüli piacon kompenzálni. Így alakult ki az a helyzet, hogy amíg az infláció általában mérséklődött, a hulladékgazdálkodásban tartósan magasan maradtak az árak. Ezért 2025-ben Recyclomed Kft. is kénytelen volt szolgáltatási díjat emelni – közölték. A 2023-as 1,22 forint plusz áfa helyett már dobozonként 1,40 forint plusz áfára emelték dobozonként a szolgáltatás díját, ami a gyógyszercégeket terheli.

A díjemelésre részben a begyűjtött gyógyszermennyiség folyamatos és 2025-ben is várhatóan emelkedése miatt volt szükség, közölte a Recyclomed. 

A gyógyszerhulladékot a dorogi és a győri hulladékégetőben semmisítik meg. A Recyclomed Kft. 2024-es árbevétele egyébként 353,5 millió forint volt, amiből 293,6 millió volt a gyűjtés közvetlen költsége. 

Az egészségügy más területén is sok a hulladék

A fenntartható egészségügyért dolgozó Health Care Without Harm nemzetközi civil szervezet felmérése szerint világszerte 5,9 millió tonna kórházi hulladék termelődik évente, ebből 80 ezer tonna Magyarországon. Ennek 80-85 százaléka a települési szilárd hulladékok közé sorolható, tehát nem igényel speciális kezelést.

A maradék 15-20 százalék azonban fertőző, vegyi vagy fizikai tulajdonságai miatt veszélyes hulladéknak minősül, amelynek már problémásabb a kezelése.

Az egészségügyi hulladék mennyisége folyamatosan növekszik, fontos lenne a többször használatos eszközök bevezetése, valamint a megelőzés is – mondta Demeter Tamás egyetemi adjunktus, a Semmelweis Egyetemen 2021-ben alakult Munkacsoport a Környezettudatos és Fenntartható Fogászatért egyik vezetője, akinek irányításával 2023 tavaszán hulladékauditot végeztek az egyetem Fogorvostudományi Karának Oktatási Centrumában, írja a G7.  Márton Krisztina egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Propedeutikai Tanszékének igazgatója szerint elsősorban a sebészeti műszereket, műszertálcákat, fecskendőket, tűket és törlőket lehetne újrahasználhatóvá tenni. Régebben ezek mind újrafelhasználhatók voltak, hiszen sterilizálhatók és fertőtleníthetők, de ma az egyszer használatos eszközök élveznek prioritást.