Továbbra is óriási mennyiségben dobunk ki lejárt szavatosságú vagy fel nem használt gyógyszert. 2023-ban 338,2 tonna gyógyszerhulladékot gyűjtött össze a Recyclomed Nonprofit Kft., közölt a cég az Economx megkeresésére. Egy év alatt nem sokkal csökkent a gyógyszerpazarlás mennyisége, 2022-ben összesen 341,5 tonna gyógyszert dobtunk a gyűjtődobozokba.

Havi bontásban tavaly 28,1 ezer kilogramm veszélyes hulladék került a papírdobozokba, országszerte négyezer gyűjtődobozba lehet bedobni a lejárt szavatosságú vagy fel nem használt gyógyszereket, az ország összes patikájában, és számos bioboltban, drogériában, sőt benzinkutakon is vannak gyűjtődobozok.

A gyógyszercégek fizetik

A lakosságtól származó gyógyszerhulladék begyűjtésének költségei a gyógyszercégeket terheli. A Recyclomed Kft.-vel kötött megállapodás szerint ez dobozarányosan történik, az előző évi gyógyszertári eladási statisztika alapján. A nonprofit kft. például idén januártól a lakossági gyógyszerhulladék begyűjtésére és ártalmatlanítására vonatkozó szerződésünk hivatkozva a szolgáltatási díjat 5 százalékkal megemelte.

Havonta ennyi gyógyszert dobtunk ki a gyűjtődobozokba:

  • 2023-ban 28,1 ezer kilogramm;
  • 2022-ben: 28,4 ezer kilogramm;
  • 2021-ben: 28,3 ezer kilogramm;
  • 2020-ban: 28,2 ezer kilogramm;
  • 2019-ben: 28,3 ezer kilogramm;
  • 2018-ban: 25,4 ezer kilogramm veszélyes hulladékot gyűjtött be a Recyclomed Kft.

Sok száz milliárdot hagytunk a patikákban

Tavaly a  Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint csak vényköteles gyógyszerért 674,7 milliárd forintot hagytunk a patikákban. Egy lakos átlagosan 15 receptet váltott ki, amiért összesen közel 16 ezer forintot fizetett. 

A gyógyszerhulladék valóban probléma és veszélyes hulladék lévén különösen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy miként lehet optimalizálni a felhasználást és ezzel a költségeket

– mondta lapunknak Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója. 

Fontos, hogy mint mindenben, így ebben is nagyon nagy az egyén felelőssége. A fel nem használt gyógyszer veszélyes hulladék, fontos, hogy a lakosság ne a kommunális hulladékba dobja ki. Másrészt pedig az adherenciára (beteg együttműködésére) is szükség van, hogy a páciensek számára felírt gyógyszereket valóban be is szedjék, kövessék a szakemberek, orvosok utasításait, mondta az AIPM igazgatója. Ez is jelentősen hozzájárulhatna ahhoz, hogy is kevesebb legyen a gyógyszerhulladék és talán az egészségi állapot is jobb lenne. 

Szalóki Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyógyszerhulladék csökkentésével uniós szinten is foglalkoznak, a tárgyalás alatt levő gyógyszercsomag is tartalmazza, hogy miként lehet optimalizálni a csomagolásokat, a betegtájékoztatókat, a kiszereléseket. Hozzátette: a kórházakban  ezt az úgynevezett unit-dose rendszer hatékonyabban működik, de véleménye szerint a legtöbb megtakarítást a lakossági edukációval érhetnénk el.

Saját magunk mérgezzük a környezetünket

Világszerte és Magyarország nagy folyóiban és tavaiban is kimutathatók a gyógyszermaradványok. A nem megfelelő gyógyszerhulladék-kezeléssel a lakosság saját magát mérgezi, hívja fel a figyelmet Vajda Péter és Botz Lajos tanulmánya, ami az Orvosi Hetilapban jelent meg idén nyáron. 

Az Amerikai Egyesült Államok Földtani Ügynökségének (USGS) Vízügyi Tudományok Iskolája a 2021-ben megjelent kiadványában részletesen végigveszi, hogy ha a gyógyszerhulladék nem a megfelelő helyre, vagyis nem a direkt erre a célra kialakított gyógyszerhulladék-gyűjtőbe kerül, akkor a háztartások szennyvízelvezetésén keresztül vagy szemétbe kerülve – bizonyos gyógyszermolekulák kiszűrésének eredménytelensége miatt – súlyos egészségkárosodást, állatelhullást, növénykárosodást okozhat annak ellenére, hogy rendszeres szennyvíztisztítás történik. 

A termőtalajból az esőzések bemossák a  gyógyszereket a talajba, vagy az állatok elfogyasztása miatt a felhasznált növények és az elfogyasztott állatok miatt akarva-akaratlanul bekerülhetnek az emberi szervezetbe, ahol káros következményeket idézhetnek elő. Fontos ezért a megfelelő magatartás és a gyógyszerekkel kapcsolatos helyes bánásmód kialakítása, amelyben az egészségügyi szakembereknek is jelentős szerepük lehet. 

A kutatók a környezettudatosság jegyében monitorozták a gyógyszerhulladékokat. A 2023 áprilisában végzett vizsgálat során 113,3 kilogramm lakossági gyógyszerhulladékot vettek górcső alá. A vizsgálatban 1739 darab terméket azonosítottak, ezek 83,4 százaléka volt gyógyszer. A maradék 16,6 százalék hivatalosan nem gyógyszer kategóriába tartozó, de többségében gyógyszertárban is elérhető készítmény volt.

Az 1451 darab gyógyszerkészítmény 56,6 százaléka vényköteles, 41,1 százaléka vény nélküli, és csupán 2,3 százaléka volt Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező, külföldi gyógyszer.

A lakossági gyógyszerhulladék-gyűjtőbe elhelyezett termékek jelentős része, egészen pontosan 93,9 százaléka bontott volt, vagyis valamilyen szinten felhasználták, mielőtt a gyógyszerhulladék-gyűjtőbe dobták volna. 

Ugyanakkor a termékek 6,1 százalékát bontatlanul dobták ki

 – derült ki a kutatásból.

A vizsgálat időpontjához viszonyítva a bontatlan termékek 29,3 százalékának a szavatossága le sem járt és úgy került a hulladékgyűjtő dobozba. A vizsgálat során kiderült, hogy a  gyógyszerek harmadának a szavatossága előző egy évben járt le, 40,5 százaléknak pedig több mint egy éve.

A szakemberek vizsgálata is megerősítette, hogy a gyógyszerpazarlás egyre nagyobb méreteket ölt. 

A TOP 10 eladott termékkategória esetében jelentős mértékű pocsékolás és -felhalmozás van a lakosság körében, mivel a nagykereskedő által expediált termékkategória 60 százaléka a gyógyszerhulladék-portfóliót is kiteszi.