A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A szeptember 11-én bejelentett, október 1-jétől induló második növekedési hitelprogram (nhp2) keretében gyorsan és nagy mennyiségben önt pénzt a jegybank a piacra, amelynek elemzők szerint számottevő kockázatai lehetnek, mert hatni fog a külső egyensúlyra, emelheti a pénzügyi rendszert érintő hitelkockázatokat, illetve valamennyi árfolyamhatással is járhat. A szakértők különböző modellbecslésekkel számolják ezeket a hatásokat, legtöbbjük szerint még hiányoznak az első programmal kapcsolatos olyan fontos részletek, amelyek segítségével megítélhetővé például, hogy a beruházási szektorok közül melyeket éri el könnyebben a jegybank, és hol várható az, hogy a vállalatoknak szánt egyszeri profittranszfer kiáramlik a gazdaságból. A Napi Gazdaság elemzői konszenzusa szerint a második, kétezermilliárd forintos keretnek nagyjából a felét hívják majd le a bankok 2014 végéig, ám ez az extra ezermilliárd forint is pozitív növekedési és beruházási hatásokkal jár majd. (Az nhp1-ben 750 milliárd forint volt az első két pillér értéke.)

Az első és legfontosabb kérdés az nhp2-vel kapcsolatban, hogy mennyit tud ebből felszívni a magyar piac − teszi fel a kérdést Virovácz Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. munkatársa. Várakozása szerint 2014 végéig összességében 1600 milliárd forintot hívnak le a bankok. A második pillérnek − a kedvezményes kamattal kiváltható meglévő hitelnek − kicsi lesz a nemzetgazdasági hatása, ez ugyanis pár milliárd forintos kedvezményt jelent.

Kép: Napi grafikonok

Az első pillér hat igazán

Az új hitelekre szánt első pillérnek komoly lesz a hatása. Virovácz szerint a nettó hatást kell számolni, ugyanis a vállalatok meglévő beruházási terveiket is előrehozzák. Az átfedés miatt a Századvég számításai szerint nettó értékben 500 milliárd forintot fordítanak valóban új beruházásokra a kkv-k. Ennek gazdasági hatásai várhatóan nem lesznek olyan nagyok, mint amivel az MNB számol (a jegybank jövőre 1,5−2,0 százalékos növekedési hatással kalkulál). Ez a pénzmennyiség 7-8 százalékkal emelheti a beruházási rátát, ám ez nem jelenik meg teljesen a GDP-ben, hiszen a beruházásoknak jelentős az importvonzata. A Századvég ma publikálandó alappályájához képest az nhp2 0,5 százalékponttal dobja meg a GDP-t − véli Virovácz.

A kockázatok közé tartozik, hogy a program növeli a jegybanki veszteséget, mivel nulla százalékon ad kölcsönt, miközben az ehhez szükséges forrásokra kifizeti az alapkamatot. Mindebből Virovácz szerint az következhet, hogy az nhp befolyásolja a jegybanki kamatpályát, ugyanis egy későbbi kamatemelés jelentősen növelheti ezt a veszteséget (amit a következő esztendőben a költségvetésnek kell fedeznie). Rossz esetben satuba kerülhet a jegybank, és annak érdekében, hogy elkerülje saját eredményének romlását, tartósan alacsony szinten lesz kénytelen tartani az alapkamatot.

Növelheti az inflációt is

Amennyiben a teljes keretösszeget lehívják a bankok, akkor a jelentős likviditástöbblet (a jelenlegi jegybanki mérleg 20 százaléka) erős inflációs hatással és forintgyengüléssel párosulhat − mondta lapunknak Gabler Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője, aki szerint ekkor a kettős kamatszint miatt erodálódna a jegybanki alapkamat jelentősége.

Suppan Gergely

Akadnak olyan optimista vélemények is, hogy a két nhp jelentős, akár 10 százalékos lökést adhat a beruházásoknak. Kedvező, hogy a hosszú ideig nyitva álló keret miatt összetettebb kapacitásbővítő beruházásokra is lehetőség nyílik − véli Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. szakértője, aki mind a külső, mind a belső kereslet javulására számít a következő időszakban, így olyan vállalkozások is elgondolkodhatnak fejlesztéseken, amelyek a június−augusztusban futott nhp1 idején még nem érzékelték a kereslet bővülését. A kedvező kamatozású hiteleket nem csak kapacitásnövelő beruházásokra, hanem például energiahatékonyság-, termelékenységnövelő beruházásokra is megéri felhasználni, ami szintén hozzájárul a vállalkozások versenyképességének javításához, így a nemzetgazdaság hozzáadott értékének növeléséhez (például az alacsonyabb energiaimporton, javuló nettó exporton keresztül).

Suppan szerint első körben gyorsan történhetnek a lehívások, mivel az nhp1-ből lemaradt vállalkozások könnyebben hozzáférhetnek igényelt hitelükhöz. Mások szerint viszont egy nem konvencionális jegybanki program már akkor sikeres, ha nincs káros mellékhatása. Az nhp szinte most indult, első változata nem tudott érdemben hatni sem a pénzpiacra, sem a nemzetgazdaságra − állapította meg Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. Véleménye szerint rendkívül agresszív ez a monetáris intézkedés, hiszen a két program alacsony kamatok mellett a teljes vállalati hitelállomány 40 százalékát, míg a monetáris bázis 75 százalékát teszi ki. Mivel a jegybanki intézkedések 18−24 hónap alatt fejtik ki teljes hatásukat, még várni kell a következmények felmérésével.

Duronelly Péter

Pozitív, hogy a pluszpénz növelheti a beruházások volumenét, ám ez − különösen a fejlesztések első szakaszában − hat a külső egyensúlyra, hiszen a beruházásoknak komoly importigényük van. Mivel nem külső forrásból, hanem forintteremtésből történik a finanszírozás, emiatt Duronelly arra számít, hogy gyengítő hatással lesz a forintra, főleg ha a nem megfelelő szabályozás miatt külföldi felhalmozásra megy el a pénz egy része. Arra is figyelni kell majd, hogy a felpörgetett hitelkihelyezés miatt nem romlik-e a banki hitelportfólió minősége. Azt sem tudni, milyen típusú beruházásokat indíthat be a két nhp − tette hozzá Duronelly. Ráadásul a program nagy része arra a körre − nagyvállalatok − nem vonatkozik, amely a hazai beruházások döntő részét adja.

Az MNB és a bankok eredménye is romolhat

Az biztos, hogy a magyar gazdaságnak a mostani állapotában szüksége van az ösztönzőkre, az más kérdés, hogy ez a jegybanki eszköz a leghatékonyabb-e a cél eléréséhez − töpreng Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Mivel valójában jelentős mennyiségű közpénzből finanszírozott programról van szó, ezért fontos, hogy a vállalati szektornak juttatott támogatás megfelelően célzott legyen.

Forián-Szabó Gergely

Növekedési szempontból nem volt szerencsés, hogy a nhp1-ben viszonylag kevés jutott az új beruházások finanszírozására, ezért üdvözlendő, hogy a program második szakaszában nagyobb szerepet kapnak. A felhasználás célja szerint is lehetne tovább fokuszálni, de ez fékezné a hitelfelvételt, márpedig a jegybank láthatóan gyors és látványos eredményeket szeretne elérni − véli Forián-Szabó. A GDP-hatással kapcsolatban azt mondja: a becslésekkel óvatosan kell bánni. Számításba kell venni, hogy a csábító kamatszint kevésbé hatékony beruházások elindítását is ösztönözheti. A vállalati szektornak juttatott profittranszfer az elmaradt kamatbevételen keresztül rontja az MNB eredményét, így a költségek végső soron az államháztartást terhelik. A bankok jövedelmezőségére középtávon inkább negatív hatással lesz a jegybanki hitelprogram, mert a megváltozott környezet a kamatmarzsok tartós csökkenésével járhat − mondta az elemző.