keddi ülésen három javaslat érkezett a jegybanki alapkamat szintjére: az egyik egy 25 bázispontos emelésre, a másik egy 25 bázispontos csökkentésra, a harmadik pedig a jelenlegi 7 százalékos alapkamat tartására vonatkozott. Végül túlnyomó többségben az utóbbi mellett döntöttek a tagok - mondta Simor András jegybankelnök, a monetáris tanács kamatmeghatározó ülését követően.

Az infláció felpörgött, a belföldi beruházás tovább lassult

A csütörökön megjelenő inflációs jelentésről elmondta: a jegybanki prognózis az infláció és a belföldi felhasználás szempontjából borúsabbá vált. A fogyasztóiár-index idei szintjére vonatkozó prognózist a decemberben várt 5-ről 5,6 százalékra, míg a jövő évit 2,6-ról 3 százalékra emelte a jegybank. Ebben részben szerepet játszott, hogy az idei első két hónap adatai a vártnál magasabban alakultak. Elsősorban az indirektadó-emelések gyűrűztek be a vártnál gyorsabban az árakba, azonban ezen felül is megjelent egy áremelkedés. Huzamosabb ideig így a három százalékban megjelölt cél fölötti inflációra számít a jegybank az áfaemelés, a forintárfolyam átgyűrűzése és az emelkedő olajár miatt, ugyanakkor 2013-ban továbbra is elérhető marad az inflációs cél.

A GDP-várakozások ugyan nem változtak (idénre maradt a 0,1 százalékos igen csak mérsékelt növekedés, míg jövőre hajszálnyival lejjebb vitte az MNB a várakozásait, így most 1,5 százalékot prognosztizál), ugyanakkor a hangsúly egyértelműen a nettó exportra került át. A negyedik negyedéves GDP-növekedés 1,4 százaléka ugyan jobb lett a vártnál, de ezt csak egyes szektorok teljesítményei magyarázták - mondta Simor. Számos részlet azonban kedvezőtlen információt közölt, ezért vélhetőleg ez az adat egy egyedi adat volt.

Idén a lakosság reáljövedelme valószínűleg csökken, és ez a háztartások fogyasztásában is megjelenik. A szigorodó hitelfelvételek és a minimálbér-emelés egy visszafogott beruházási aktivitáshoz vezethet. Mindehhez párosul egy szükséges költségvetési kiigazítás.

A devizakötvény-kibocsátásról az NGM már nyilatkozott

Az EU/IMF-megállapodásról és egy esetleges devizakötvény-kibocsátásról Simor úgy nyilatkozott: a Nemzetgazdasági Minisztérium a legutóbbi nyilatkozatában úgy nyilatkozott, hogy addig nem szándékozik devizakötvényt kibocsátani, amíg a megállapodásra nem kerül sor. Amennyiben a kormány belátható időn belül számít a megállapodás megkötésére, akkor ez egy józan, üzletileg átgondolt vélemény, mivel azt követően lejjebb mehetnek a hozamszintek.

A kormánynak a jegybanktörvénnyel kapcsolatos módosítási javaslatairól Simor elmondta, hogy előrelépések, érintetlenül hagyott területek, valamint nem megfelelő irányba tett változtatások egyaránt voltak a tervezetbe. Elképzelhető, hogy a jegybank a kormánynak átküldött véleményét a honlapján is közzéteszi.

A törvény szerint eközben március 31-ig fel kell állnia a monetáris tanácson belül az új irányítási rendnek. Ez a folyamat az utolsó simításoknál tart, de a monetáris tanács ügyrendje nem egy nyilvános dokumentum. Eddig sem volt az és most sem az, így ha a monetáris tanács nem dönt másképp, ez így is marad - mondta Simor.

Arra a kérdés, hogy miért pont most került sor az MNB-eszköz bevezetésére, Simor úgy válaszolt, hogy az utóbbi negyedévben - 2009 óta először - nem csak a hitelezési hajlandóság jelentette a korlátot a hitelintézetek számára, hanem a hitelezési képesség is. Forrásellátottságnál és likviditásnál a bankok egyre inkább a swappiacra hagyatkoznak, ennek érdekében egyre inkább forintlikviditásra van szükségük. Egy olyan helyzet állt be, amikor érdemes egy újabb likviditást biztosító eszközzel a biztonságérzetük növelni. Mindemellett arra is fontos volt reagálni, hogy a bankok egyre rövidebb forrásokkal finanszírozzák magukat. Mindehhez azonban a jegybankelnök hozzátette: Ha a bankok hitelezni akarnak, akkor így lesz miből, de erről nekik kell dönteni. Az MNB ebbe nem fog beleszólni és nem is tudja erre őket rákényszeríteni.