A magyarok mintegy 80 százaléka ugyanannyi vagy kevesebb pénzből él, mint az elmúlt 2-3 évben, és csak egy csekély 16 százalék tudta növelni a pénzügyi tartalékait - derül ki az Allianz Hungária nem reprezentatív kutatásából.

A magyarok közel 50 százaléka pénzügyileg tudatosnak tartja magát, ám a valóság árnyaltabb képet mutat a férfiaknak összességében több a bevétele és a megtakarítása, és magabiztosabban vallják magukat teljes mértékben tudatosnak pénzügyileg, mint a nők.

Elkezdtük felélni a megtakarításokat

A felmérés szerint a gazdaságpolitikai kihívások, mint a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború, és az infláció jelentős hatással volt a megtakarításokra és a befektetésekre is. A megkérdezettek 18 százaléka vallott úgy, hogy a mindennapi megélhetés miatt felélte korábbi megtakarításait, valamivel több mint 15 százaléknak pedig korábban sem volt és most sincs megtakarítása, ami a 43-58 évesekre jellemző a leginkább.

Csupán 16 százalék körüli azoknak az aránya, akik növelni tudták a pénzügyi tartalékaikat, és 5,4 százalék, akik a hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarításaikat is.

A nemeket tekintve kirívó, hogy a férfiak közel háromszoros arányban tudták növelni a tartalékaikat, miközben kétszer annyi nő élte fel a megtakarításait, mint férfi.

Felborult a rendszer

Az elmúlt éveket kihívások jellemezték, sokszor évtizedekig nem történik ennyi minden, mint most 2020 óta. Az emberek nagyon kevés pénzt tudtak félretenni, aggódnak a jövőjük miatt, ezt tapasztalja az Allianz is. Régiós összehasonlításban a biztosítótársaság kutatás szerint az látszik, hogy a magyarok azok, akik a legkevésbé tudtak félretenni, a lengyelek, a csehek a románok és szlovákok is jobban állnak, mondta Vámos Levente, az Allianz Hungária Zrt. értékesítési területének divízióvezetője.

Felborult a rendszer, az elmúlt három évben, elveszítettük az irányítást az életünk felett. Az elmúlt néhány év felerősítette a szorongásos problémákat, egy sor olyan kérdés, amiről azt hittük, hogy van, arról kiderült, hogy nincs, mondta a biztosító által szervezett háttérbeszélgetésen Almási Kitti, klinikai szakpszichológus. Kiemelte: stabil iparágak omlottak össze, rájöttünk, hogy egy válsághelyzetben bármi megtörténhet és erre fel kell készülnünk a jövőben is.

A kutatásban a pénzügyi tudatosságra, a kockázatvállalási hajlandóságra, és a pénzügyi helyzetre is rákérdeztek, mondta Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Zrt. személybiztosítások igazgatóságának vezetője.  A többségük kockázatkerülő, tíz százalék vallotta kockázat vállalónak magát, a férfiak és a fiatalabbak vannak itt többségben, a nők ezen a téren óvatosabbak.  

Magyarország extrán rosszul áll az öngondoskodásban, mondta Vámos Levente. Az Allianznál az átlagos befizetések az euró alapú befektetésnél évente 400-600 ezer forintra tehetők, mondta a Napi.hu-nak Vámos Levente. A forint alapú megtakarításoknál pedig évente 200-400 ezer forintot fizetnek be a magyarok, a kockázati biztosítások esetén pedig évente 200 ezer forint alatt van az átlag befizetés összege. Az Allianz ügyfeleinek száma nagyságrendileg 1,5 millió körül van.

Így néznek ki a megtakarításaink:

  • a lakosság egyharmadának van egy havi tartaléka,
  • kevesebb mint egyharmadnak kéthavi,
  • és minden ötödik embernek (20 százalék) van három havi megtakarítása.

Társadalmilag hozzászoktunk ahhoz, hogy ha bajba kerülünk, akkor kisegítenek minket, hangzott el a háttérbeszélgetésen.

Sokan gondolják, hogy nem érdemes havonta 5-10 ezer forintot félretenni, mert kevés kamatot fizetnek a bankok, de a végén sok kicsi sokra megy majd, mondta Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu alapítója, pénzügyi szakértője.

A magyarok a jelenben szeretnek élni, azzal nyugtatják magukat, hogy úgy sem lehet tudni, hogy mennyi lesz majd a nyugdíjkorhatár, és azt sem tudjuk mennyi lesz majd nyugdíjunk. Aki ezeken a gondolatokon át tud ugrani, és elkezd gondolkodni a jövőjéről az lesz majd a nyertes, véli a szakember.

Az autónk fontosabb, mint a saját egészségünk

Az látszik, hogy jobban szeretjük az autónkat, mint saját magunkat, a casco biztosítások száma folyamatosan emelkedett az elmúlt időszakban, az életbiztosításoké pedig nem, mondta Vámos Levente. Az egészségügyben pedig az látszik, hogy nem a prevención van a hangsúly, hanem a tűzoltáson, tette hozzá Almási Kitti. Nem akkor váltanak az emberek a szénhidrátról a salátára, amikor még megelőzhető a baj, hanem akkor, amikor már megtörtént a tragédia.

Ha ezt a szemléletet nem tudjuk állítani a fejekben, akkor a számla a végén sokkal többe fog kerülni.

A magyarok sokat tanultak a 2008-as válságból, óvatosabbak, azóta kevesebb hitelt vesznek fel, mondta Gergely Péter. A GDP arányos hitelállomány 13,9 százalékon áll, az eurózóna 50 százalékos hitelállományához képest.

A visegrádi országokhoz képest is kevés a hitelt vállaló magyar:

  • Lengyelországban a lakosság 27 százalékának,
  • Csehországban 32,5 százaléknak,
  • Szlovákiában pedig 46 százaléknak van hitele.

Személyi hiteleknél korábban évente 2,4 millió forintot vett fel a lakosság, most ez 2 millió forint körül alakul. A lakossági lekötött betétek állománya annak ellenére sem emelkedett, hogy magasabb kamatot fizetnek a bankok mint korábban. Egy év alatt 1386 milliárd forint tűnt el a bankszámlákról, most már csak 7396 milliárd forint van rajtuk.