Az étkezési (frisspiaci) paradicsom, uborka termesztése már 80-90 százalékban fóliákban történik, ezért az időjárás (főleg a csapadék) ezek termelésére nincs hatással - mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnök a Napi.hu megkeresésére.
A helyzet alapján lényegében ez az egyetlen hír, amelynek az idén örülhetnek a vásárlók. Ugyanis így sem a paradicsomnál, sem az uborkánál nem kell áremelkedésre számítani. A kevés pozitívum közé tartozik, hogy a mostani időjárás sok szabadföldi zöldségféle természtésének kedvez.
A szabadföldön termelt fajoknak (hagymafélék, gyökérzöldség, burgonya káposztafélék) inkább kedvező az eddigi csapadékos időjárás, mint hátrányos, így itt nem várható jelentősebb áremelkedés - tette hozzá a szakértő, hozzátéve, hogy őszig még sok minden történhet.
Idén eddig a földeket nem kímélte az időjárás: a gyümölcstermelőket jelentős fagykárok érték március végén, áprilisban, de még egyes körzetekben májusban is, ami kiegészült az aszállyal is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat legutóbbi tanulmánya szerint itthon a napi csapadékösszeg 2020. március 7-től kezdve alig néhány milliméter volt a hónap végéig, a 30 napos csapadékösszeg április eleje és vége között tartósan 10 milliméter alatt volt. Április 1 és 29. között országosan 8,8 milliméter csapadékot összegeztek, mely az áprilisra jellemző 44 mm átlagértéknek mindössze 20 százaléka.
Sivatagot ért az özönvíz
Az elmúlt 7-10 nap viszont már a másik végletet jelenti: a sokéves átlagos csapadékmennyiség többszöröse érkezett. A nedves időjárás kedvez a növények megbetegedésének, a sáros, fellazult talaj pedig nehezebbé teszi a gazdák védelmi tevékenységét - például a permetezést. Öröm az ürömben, hogy bizonyos növényfajták esetében spórolhatnak a termesztők, mert nem kell öntözniük.
Az idei terméshozamokon pedig meglátszik a sok viszontagság. Európában Magyarországot érintette legjobban a tavaszi fagykár, ami miatt a csonthéjas gyümölcsök termésátlaga töredéke a szokásosnak, míg a kontinens többi országában átlagos hozamok várhatók.
Ledó tájékoztatása szerint az átlagtermés - leginkább a fagykár miatt - 20-25 százaléka várható idén a kajszibaracknál, az őszibaracknál a szokásos 35-40, a cseresznyénél 30, a meggynél 50, az alma esetében 50 százaléka terem majd meg.
A cseresznyénél, meggynél a sok eső miatt jelentős lehet az érőfélben levő gyümölcsök repedése, mely értéktelenné teszi a termést. A nem érő gyümölcsöknél, ha a növényvédelmet meg tudják oldani a gazdák, az esők pozitívan hatnak a termés fejlődésére. A legtöbb gyümölcsfaj most van a legintenzívebb termésnövekedés fázisában
- mondta a FruitVeb elnöke az elmúlt napok özönvizei utáni állapotokról.
Amit pedig nem tett tönkre az időjárás, arra most a betegségek jelentenek kockázatot. A bogyós gyümölcsöket (egres, málna, ribizlifélék) kevésbé érintette a fagy, a sok eső nyomán viszont a gombás betegségek (szürkepenész) okozhatnak a málnánál jelentősebb veszteséget.
Megérezzük majd a boltokban
Szinte minden gyümölcsből Magyarországon kevesebb lesz, mint tavaly vagy az elmúlt évek átlaga. Ez pedig kihatással lesz az árakra is - mondta Ledó Ferenc. Az árak teljes elszabadulásától megvédi a fogyasztókat, hogy az importált termények majd ellensúlyozzák valamennyire a drágulást. Az áremelkedést az is féken tartja, hogy a frisspiaci szükségleteket nagyjából kielégíti a hazai termésmennyiség.
A FruitVeB elnöke szerint viszont egyértelmű, hogy gyümölcsféléknél a frisspiaci árak magasabb lesznek, mint az elmúlt években megszokottak. A zöldségeknél viszont nagy baj nem lehet, mivel ezek nagyobb része üvegházakból, fóliasátrakból származik, ami biztosítja, hogy kiegyenlített a termés. Szabadföldön paradicsomot, konzervuborkát elsődlegesen a feldolgozó ipar részére termesztenek Magyarországon, ahol viszont a már felsorolt időjárási körülmények gondokat is okoztak, a feldolgozók (konzerv- és mélyhűtőipar) jut kevesebb áruhoz, vagy csak nagyon magas áron, amit majd bizonyosan a vásárlókra is áthárítanak.
Nagy tömegben magyar görögdinnye majd július elejétől várható a piacokon. Hogy milyen lesz az idei görögdinnyeszezon a termelők és fogyasztók szempontjából, azt a következő 4-8 hét időjárása nagymértékben befolyásolja - fogalmazott el a szakértő. A nagyon korai kiültetéseknek nem tett jót a fagyos április, mert ez még a takarás és a fólia alatt is elérte a növényeket, valamint a május hideg sem segítette a terméskötődést. Pontosabb képet a következő napok adnak a dinnyetermésről: a fóliák és a szabadföldi dupla takarás alól az első szedések június 20. körül várhatók, akkor látszik majd, milyen állapotban vannak a gyümölcsök.
A jó hír: a burgonyaféléknél a legtöbb helyen kedvező volt a csapadékmennyiség, ez főként a későbbi betakarítású fajtákra igaz. Itt is inkább növényvédelmi gondok merülhetnek fel, ha nem tudják időben elvégezni a szükséges permetezést.