A volt miniszterelnök elmondta, hogy 2002-2006 között tartósan magas volt az államháztartási hiány, míg azt megelőzően ciklikusan szállt el a deficit a választásokhoz közeledve - mondta Gyurcsány az államadósság 2002-2010 közötti növekedésének okait vizsgáló albizottság pénteki meghallgatásán. A magánpénztári kompenzáció 10 százalékkal növelte a hiányt - igaz eközben a hosszabb távon csökkentette a hiányt. A fel nem használt IMF hitel további 9,8 százalékos hiánynövekedést okozott, míg az MNB tartalékfeltöltése a GDP 2,1 százalékával növelte a deficitet - mondta a volt miniszterelnök, akik a meghallgatására szép színes-szagos táblázatgyűjteménnyel érkezett.

Gyurcsány emlékeztetett arra, hogy 2009-ben a GDP 6,7 százalékkal esett vissza - így nem lehet azon csodálkozni, hogy a GDP arányos hiány ekkor jelentősen megugrott. A2006 kiigazítás következtében az a költségvetés elsődleges (a kamatkiadások nélkül számított) egyenlege 2008-2009-re szufficitbe fordul - erre évek óta nem volt példa. Az államadósság finanszírozására a GDP 4-4,5 százalékát tették ki 2002-2010 között vagyis nem igaz, hogy a magyar állam belefulladt volna az adósságának a törlesztésbe.

Kapcsolódó

Az első Orbán-kormány kezdte

Az első Orbán-kormány 2000-ben kétéves költségvetést fogadott el, ebben évi 1033 milliárd forintos többletkiadást vállalt fel a kormány - például köztisztviselői bérek emelésére, autópálya építésekre, a nyugdíjak emelésére, a Millenniumi Városközpontra és más "presztízsberuházásokra". E 1033 milliárd forintból tartós, évente ismétlődő kiadás 570 milliárd forint volt. A Medgyessy-kormány kétszer száz napos programja további évi 937 milliárd forintos többletet jelentett: a közalkalmazottak 50 százalékos béremelése (400 milliárd forint), a 13. havi nyugdíj bevezetése, az adójóváírás növelése. A száznapos programokból egyszeri kiadás volt 120 milliárd forint, a tartós kiadások 817 milliárdra rúgtak - ezek tartósan növelték a kiadásokat. Az első Gyurcsány-kormány 512 milliárdos kiadásnövekedésért felelős: 110 milliárd forintba került a kétkulcsos szja bevezetése és az áfa 20 százalékra való csökkentése. Ezek a döntések tartósan beépültek a büdzsébe.

Kiigazításba kezdtek 2006-ban

2006-ban azzal szembesülve, hogy a laza költségvetés nem ad impulzust a növekedésnek, világossá vált, hogy nem nőhető ki a hiány, a második Gyurcsány kormány kiigazító lépésekbe kezdett. Ekkor született meg a banki különadó, megemelték az eva-t, áfát. Eközben reformok indultak az egészségügyben - bevezették a vizitdíjat, új gyógyszertörvényt alkottak. A nyugdíjrendszerben szigorították az előrehozott nyugdíjazások feltételeit, a nyugdíjak kiszámítását. Ezek eredményeként 2008-ben kisebb lett a költségvetés hiánya a tervezettnél - akkor 3,8 százalék volt a hiány. 2008 nyarán stabil volt a költségvetés állapota - ám ekkor köszöntött be a gazdasági világválság. A krízis hatására újabb jelentős kiadáscsökkentések következtek: közszféra béreit befagyasztották, a 13. havi nyugdíjakat maximálták - később ezt megszüntették. 2009 áprilisban már a Bajnai-kormány fejezte be a konszolidációt a lakástámogatások teljes megszüntetésével, a táppénzek csökkentésével.

 

Gyurcsány: Tévedtünk a válság mértékével kapcsolatban

Megrázó volt a 2006-os válság mértéke és ezt akkor szeptemberben rosszul mértük fel. Ezt megelőzően az EU bizottság és az EKB is úgy értékelte, hogy Európát közvetlenül nem érinti az akkor még pénzügyinek tűnő amerikai válság. Az EB ülését követő napokban idehaza, az MNB és PSZÁF vezetőivel és üzletemberekkel hasonló következtetésre jutottunk, mely szerint az amerikai válság csak közvetve érinti magyar gazdaságot. Tévedtünk, súlyosan tévedtünk - mondta Gyurcsány Ferenc. Ha komolyan gondolják, hogy a pénzt ellopták, akkor kérjék meg az ÁSZ-t, hogy az elmúlt évek zárszámadási törvényeit vizsgálják át.

 

A kiigazítások hatására 2009-ben a magyar hiány már alacsonyabb volt az uniós átlagnál az államadósság mértéke pedig 2010-ben már megegyezett az uniós átlaggal, ugyanis az EU utolért minket. A második Orbán-kormány 2010-ben már 900 milliárd forintos bevételről mondott le, amivel újra rontotta az államháztartás helyzetét - de ez már egy másik történet.

"Idegesek a kollégák"

Az második Orbán-kormány az általa kárhoztatott IMF hitelből 500 milliárdért vásárolta meg a Mol-t és ennyivel növelte az államadósságot. Ezen felül a második Orbán kormány 1200 milliárd forinttal növelte az adósságot - ez derül ki az államadósság kezelő adataiból. Több mint 800 milliárddal növelte adósságot Medgyessy-kormány, 570 milliárddal az én kormányom és 540 milliárddal az első Orbán-kormány. Gyurcsány emlékeztette Szijjártót, hogy bírósági ítélet mondja ki, hogy kormánya nem "hamisított költségvetési adatokat". A három kormány közösen felelős, hogy többet költöttek a bevételeknél, de ezek a pénzek ott vannak a nyugdíjakban, autópályákban, szociális kiadásokban. A kevesebb több lett volna, ám ezen kormányok jó szándékát kár kétségbe vonni még akkor is, ha ezek utóbb hibás döntéseknek bizonyultak. A kormányok 2000-2011 között számos esetben döntöttek adócsökkentésről - mint utólag kiderült felelőtlenül. 2001-ben kezdődött az egymásra ígérgetés spirálja - ennek eredménye, a többet ígérni és tenni, mint ami gazdaságilag lehetséges.

Ahogy az várható volt előkerült, a "hova lett a pénz" kérdése, ezt Babák Mihály, fideszes képviselő tette fel. Ahogy ez várható volt Gyurcsány elkezdte sorolni: a nyugdíjak reálértéke 30 százalékkal emelkedett, városok főtere megszépült, számos egyetemi campus megújult, új kollégiumok épültek.

"Idegesek a kollégák, pedig ők vannak többségben, ők kormányoznak - még egy darabig, igaz nem addig amíg ők szeretnének" - válaszolta Gyurcsány az őt megszakító fideszes kérdésekre.

Gyurcsány a hab a tortán

Az albizottság már mindenkit meghallgatott azok közül, akik 2002-2010 közötti időszakban pénzügyminiszterek és miniszterelnökök voltak. Két héttel ezelőtt Bajnai Gordon válaszolt a bizottság kérdéseire. Bajnaival rendkívül tiszteletreméltóan viselkedett a fideszes és jobbikos politikusokból álló bizottság. Bajnait következetesen, "tisztelt miniszterelnök úrnak" szólították. A tiszteletteljes megszólítást a levezető elnöktől, Dancsó József fideszes képviselőtől és Szijjártó Péterről is megkapta Gyurcsány.