A 13. havi nyugdíj második felének forrására elegendő lehetne a társasági adó (tao) kedvezmények valamivel több, mint kétharmada is – írja a g7 gazdasági portál. A portál szerint ez nagyjából 160 milliárd forintba kerül, tehát a tao-kedvezmények 30 százaléka megmaradhatna akkor is, ha a tao-kedvezmények megnyirbálásából teremtenék elő az összeget. A társasági adónál érvényesíthető kedvezmények legnagyobbika, a sport tao tavaly már 176 milliárdot vitt el. További könnyű és jelentős bevételhez tudna jutni a költségvetés, ha a kilenc legnagyobb külföldi tulajdonú multinacionális vállalat adózását alaposabban szemügyre vennék, és kedvezményeiket csökkentenék – ezzel 50-60 milliárd forint többletbevételre lehetne szert tenni.

2012-ben még csak a társasági adóból (tao) származó összes bevétel 4,5 százalékát hagyta különböző kedvezményes jogcímeken a cégeknél, 2019-ben viszont már a 6,4 százalékát. A tavalyi és idei költségvetési tervezetek alapján ez a szint még növekszik is.

Meghatározó a látvány csapatsportokra szabott kedvezmény (sport tao), ennek aránya tavaly közel 64 százalék volt, míg 2019-ben 60 százalék. Multik támogatására a társasági adókedvezmények keretében háromszor annyit költött az állam, mint a hazai kisvállalkozókra.

Két éve az adókedvezmények 22 százalékát az alapvetően a multinacionális nagyvállalatokat segítő fejlesztési adókedvezmény és a k+f-re fordított kiadások leírása adta ki. Az összes kedvezménynek ehhez képest csupán 7 százalékát tette ki a hazai mikro- és kisvállalatok segítése.

Az adókedvezmények legnagyobb része csupán néhány vállaltnál köt ki. A portál számításai szerint 2019-ben tíz legjelentősebb magyarországi vállalat 613 milliárd forinttal csökkentette az adóalapját, ami 55 milliárd forint adókedvezménnyel ért fel.

Kínos párhuzam

Bár a mostani kormányzat számára nyilván kínos, a párhuzamot azonban nehéz nem észrevenni a Gyurcsány-korszak alatt és a 2010 után is feltűnően magas a költségvetési hiány. Ez az őszödi beszéd évében a bruttó hazai termékhez (GDP) képest 9,2 százalék volt, míg tavaly – bár szintén 9 százalék feletti mutató fenyegetett – végül 8,1 százalék lett. Ez a koronavírus-járvány miatt persze rendkívüli év volt, emiatt az EU adósságszabályait is felfüggesztették, és ennek nyomán a kormány nem készül gyors ütemben lefaragni a deficitet: idén 7,5, jövőre 5,9 százalék hiánnyal tervez.

Feltűnő, hogy az egyetlen magyar cég a nagyok között, a Mol mennyire eltér a külföldi többségi tulajdonban lévő többitől: a Mol árbevételének 0,9 százalékát teszi ki a befizetett tao, a többi cégnél viszont csak a 0,1 százalékát. Ha a másik kilenc cég is a Molhoz hasonlóan adózna, akkor 64 milliárd forinttal többet fizetnének be a költségvetésbe.

Ugyancsak szembetűnő lehet, hogy míg az adóalaphoz viszonyítva a legtöbb cég 9 százalékhoz közeli adórátát fizet, a három német autóipari vállalat, az Audi, a Mercedes és a Bosch egészen más rátával adózik. Ezeknek együtt 4300 milliárd forint volt az árbevétele és 162 milliárd forint az adózás előtti eredménye, 1,9 milliárd forint taót fizettek, ami az adó – már számos kedvezménnyel csökkentett – alapjára vetítve alig 1,9 százalék.

Ha csak ez a három cég a 9 százalékos törvényes adókulcs szerint adózott volna a már kedvezményekkel csökkentett adóalap után, ez önmagában 7,3 milliárd forint többletbevételt hozott volna.

A fejlesztési adókedvezmény mellett a sport tao is jelentős mértékben csökkentheti a cégek által ténylegesen befizetett adót. Erre a cégek a havi vagy negyedéves társaságiadó-előlegének legfeljebb 80 százalékát ajánlhatják fel. Az állami kedvezmények rendszerének átalakításával, a különböző támogatási formák, így különösen a sport tao kivezetése gyorsan és jelentős forrásokat tudna biztosítani az államkasszának úgy, hogy csak nagyon kevés adózót érintenének a változások.