Két éve még az ellenzéki politikusok gúnyolódtak azon, hogy Orbán Viktor lényegében forradalmi kormányzást ígért, ám mostanra valóban forradalmi átalakulás történt Magyarországon: egyebek mellett a szabályozott piacgazdaság helyett az állam szerepét erősítik, a szociális integráció helyett az érdemteleneket a partvonalon kívülre szorítják  - kezdi a Demokratikus Koalíció elnöke az elmúlt két évről szóló írását a Népszavában.

Álláspontja szerint a forradalmi változtatásokat az igazolhatná, ha annak eredményeként az ország lakói jobban élnének. Ezzel a mércével mérve Orbán kormányzásának félidejében a kormányfő forradalma elbukni látszik. Gyurcsány statisztikai adatokkal igyekszik bizonyítani, hogy nem csupán a szükségképpen elfogult ellenzéki politikus beszél belőle.

Rosszabbul élünk, mint négy éve

A magyar gazdaság a pénzügyi válság 2008. őszi elmélyüléséig növekvő pályán volt. Ezt még a 2006-os megszorítások is csak megtörték. 2007 negyedik negyedévében 0,4, 2008 nyarán két százalékkal bővült a GDP - majd 2009 közepére a válság miatt - párhuzamosan a német gazdaság hanyatlásával - nyolc százalékkal zuhant gazdaság teljesítménye Fél évvel később a válságkezelésnek köszönhetően visszatért a növekedés.

A volt kormányfő szerint ezt a pályát megtörte a Fidesz-kormány gazdaságpolitikája, emiatt esett vissza recesszióba a gazdaság, miközben Németország, Franciaország, illetve Lengyelország és Szlovákia növekedési pályán van. A cikk szerint a forint gyengülésének kétharmadát is a rossz gazdaságpolitika okozta, erre utal, hogy míg az elmúlt egy évben a forint tíz százalékkal gyengült, addig a zloty és a cseh korona csak 3-3 százalékkal. Ha az utóbbi a régióval szembeni befektetői bizalomvesztés számlájára írható, akkor nagyjából hétszázaléknyi zuhanásnak speciális magyar oka van.

Csapdában a Fidesz?

Gyurcsány elismeri, hogy egy mutatót, a költségvetési hiány sikerült "emberemlékezet óta először" három százalék alá csökkenteni, de ennek módszerét, a kivetett különadókat és a magánnyugdíjvagyon államosítását már bírálja. Az utóbbi 3000 ezer milliárdos összege több, mint a GDP tíz százaléka, ám segítségével - felének felhasználásával, mert a többit másra fordították -, csak három százalékkal sikerült mérsékelni az államadósságot. Utóbbi oka részben az, hogy a forint gyengülése felértékelte a devizatartozásokat.

A volt kormányfő szerint a Fidesz az általa kezdeményezett 2008. márciusi népszavazás csapdájába került. Akkor elérte, a vizitdíj és a tandíj eltörlését, és megelőzte egy olyan egészségügyi rendszer kiépítését, amelybe magántőkét lehetett volna bevonni, ám ezért most csak állami pénzt fordíthat mindkét szféra, aminek viszont szűkében van. Ez az oka például, hogy a felsőoktatásban más néven mégis tandíjat vezettek be.

Négy évvel ezelőtt növekedett a gazdaság és kormányfők adták egymásnak a kilincset Budapesten. Most viszont zsugorodunk és magányosak vagyunk. A forradalom mintha a végnapjait élné, a történet végére mielőbb pontot kellene tenni - fejezi be cikkét Gyurcsány Ferenc.