A kötelező gépjármű felelősségbiztosítással (kgfb) nem rendelkező autó vezetője összeütközött egy motorkerékpárral. A motoros horzsolásokat szenvedett a testén és az egyik karja két helyen is eltört - ezzel az eseménnyel indul a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset.

A biztosító végül kifizetett a motorkerékpár vezetőjének 2 millió forint nem vagyoni kártérítést, továbbá 3,2 millió forint járadék megváltást. (A biztosítók igyekeznek kiegyezni a károsultakkal a járadék egyösszegű megváltásában, mivel az tovább - akár évtizedekig - nem terheli az éves kötelezettségüket.) A vétkes gépkocsi vezetője megfizetett a biztosítónak 1,1 millió forintot, de az további 6 millió forintot követelt tőle és a kocsi tulajdonosától. Miután a biztosítás nélküli autósok nem fizetettek, beperelte őket. Az autósok a biztosító követelését 3 millió forintra kérték leszállítani, mivel a balesetben 25 százalékig a motoros is vétkes volt.

Az elsőfokú bíróság az autó tulajdonosát és a vezetőjét egyetemlegesen kötelezte 5 millió forint megfizetésére. (Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy a biztosító bármelyiküktől követelheti a pénzt - a szerk.)  Kiderült az is, hogy a motorosnak nem volt jogosítványa és túllépte a megengedett sebességet, de a bíróság szerint ezzel nem hatott közre a baleset bekövetkeztében. A kocsi tulajdonosa és vezetője, valamint a biztosító is fellebbezett, de a másodfokú bíróság jogerős ítélete jóváhagyta az elsőfokú határozatot.

A jogerős ítélet ellen a kocsi tulajdonosa kért felülvizsgálatot a Kúriától. A legfőbb bírói fórum megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és kimondta, hogy a biztosítónak csak 3,7 millió forint jár.

A Kúria megállapította, hogy a motoros és a biztosító egyezsége a kártérítési igény végleges rendezését szolgálta, annak alapján nem vagyoni kártérítésre és a járadékok tőkésítésére került sor. A kártérítési igény egy részének ezen rendezési módja az abban részt vevő jogalanyokra kötelező erejű, ám az autó vezetőjére és tulajdonosára nem hat ki, amennyiben kedvezőtlennek ítélik. Így a Kúria tételesen végigvette a balesetből származott károkat és arra a következtetésre jutott, hogy a biztosító többet fizetett a kelleténél, viszont a kötelezettektől csak annyit követelhet, amennyi valóban járt volna. Így jött ki a 3,7 millió forint.