Az elmúlt évben a tógazdasági termelésnek köszönhetően nagyjából 22 ezer tonna halat halásztak le Magyarországon, mintegy 4 százalékkal többet, mint 2019-ben - ismertette a MA-HAL elnöke. A haltermelők költségei az idén drasztikusan nőttek a takarmány- és a gázolajárak, illetve a munkabérek emelkedése miatt, és a helyzetet az időjárási körülmények csak tovább nehezítették, így nem lesz kiemelkedő évük.
Ponty és afrikai harcsa az élen
Magyarországon a tógazdaságokban termelt halfajok mintegy 80 százaléka étkezési ponty, amelyből nagyjából 12 ezer tonnát juttatnak évente a piacra. Mára a második leginkább kedvelt faj az afrikai harcsa lett, amelyből Európában Magyarország a legnagyobb termelő. Intenzív telepeken az elmúlt évben összesen 5277 tonna halat termeltek, amelynek 97 százaléka afrikai harcsa, 3 százaléka pedig tokféle volt.
Magyarországon mintegy 166 ezer hektár horgászati célú vizet telepítenek be magyar halakkal, ez adja éves termelésük mintegy 33 százalékát, tehát alapvető érdekük a horgászok elégedettsége is - hangsúlyozta.
Az elnök szavai szerint mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a szükséges halmennyiség ne exportra kerüljön, hanem "a hazai horgászok zsákmányává váljon az elkövetkező időszakban" és, hogy a halas standok és a nagy áruházláncok halpultjainak folyamatos magyar halkínálata mellett a tavaszi haltelepítésekre is maradjon elegendő mennyiségű hal. Ennek érdekében önkéntesen korlátozták a külpiaci értékesítést.
Hangsúlyozta, szeretnék a ponty feldolgozottságát is növelni, hogy az afrikai harcsa mellett jobban elterjedjen a közétkeztetésben. Arra törekednek, hogy az évi egy főre jutó 6,7 kilogramm halfogyasztást 10 kilogramm körüli értékre növeljék.
Péntekenként egyen halat
A hazai halakat a Halpéntek elnevezésű akció keretében is népszerűsítik, arra buzdítva mindenkit, hogy péntekenként fogyassza a számos hasznos élettani hatással rendelkező halat.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kiemelte: az elmúlt év nem tervezhető kihívások elé állította az együttműködésben résztvevőket is, de eredményességüket mutatja, hogy az Agrárminisztérium a MA-HAL kezdeményezésére és a NAK támogatásával a koronavírus-járvány okozta külpiaci és belföldi értékesítési nehézségek miatt tavasszal, a felhalmozódott harmadik nyaras korosztályú pontykészletekből 800 millió forint összegű állami intervenciós felvásárlás mellett döntött. A NAK elnöke szerint a MOHOSZ jól teljesítette ezt a komoly logisztikai feladatot, hiszen 18 szállítási napon 324 horgászvízbe 1177 tonna pontyot helyeztek ki.
A koronavírust, az aszályt és a megdrágult takarmányokat "nem megkerülhető problémaforrásoknak" nevezve emlékeztetett, az ágazat nagyon sok kihívással nézett szembe az elmúlt időszakban, amelyekre mindenképpen megoldást kell találni. Úgy vélte, a teljes állattenyésztő ágazat egyetlen esélye, hogy a felmerülő költségeket valamilyen formában az árakban érvényesítsék.
Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke hangsúlyozta: az elmúlt három év kevés csapadéka a dunántúli tógazdaságokban nagyon komoly vízhiányt okozott. Úgy vélte, "az egész vízmegtartási képesség növelés nemzetstratégiai kérdésé válik".
Emlékeztetett, az elmúlt évben 5184 tonna halat telepítettek horgászkezelésű vizekbe, és a fogási eredménynaplók szerint a horgászok 5664 tonnát fogtak vissza.
Pályázatuk közel 100-120 millió forint összegű keretéből a halat telepítő horgászszervezeteket támogatják, akiknek ez akár 50 százalékos halártámogatást is jelenthet.