A tavaszi, kiugró emelkedést követően, 2021. május közepétől augusztus közepéig, azaz a 20–32. hét között országos átlagban 3,5 százalékkal többen hunytak el Magyarországon, mint egy évvel ezelőtt, ugyanebben az időszakban.
Megyénként nézve az adatokat hatalmas különbségek láthatók a halálozási statisztikában. A KSH adatai szerint 16 megyében és fővárosban nőtt a halálozás a tavalyi év azonos időszakához képet, Heves és Fejér megyében csökkent, Zala és Komárom-Esztergom megyében nem látszik érdemi változás.
A halálozás növekedése kiugró Hajdú-Biharban, ahol csaknem az országos átlag négyszeresével (12,4 százalék) nőtt a halálesetek száma és Csongrád-Csanád megyében, ahol 11,5 százalékos volt az emelkedés tavalyhoz képest.
Tetemes volt a növekedés Bács-Kiskun megyében (9 százalék), Nógrádban (8,6 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplénben (7,8 százalék), Baranyában (7,4 százalék) és Vas megyében (7,2 százalék) is.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében 6,5 százalékkal, Budapesten 5,4 százalékkal, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 4,8 százalékkal több halálesetet regisztráltak.
Korcsoportonként nézve a május közepétől augusztus közepéig (20–32. hét) tartó időszakot a 64 év felettiek körében 4,7 százalékos volt a növekedés 2020 azonos időszakához mérve, míg a 35–64 éveseknél 1,9 százalékkal csökkent az elhunytak száma az egy évvel korábbihoz képes.
Tovább bontva a korosztályokat, és nemenként is vizsgálva az is kiderül, hogy a 70-74 éves férfiak között 15,4 százalékkal nőtt a halálozás, a 64-70 éves férfiak korcsoportjában pedig 11,5 százalékos volt a növekedés.