A Balatonnal kapcsolatban még ma is az az általános vélekedés, hogy Magyarország fejlett régiói közé tartozik. Ez a kilencvenes években még igaz volt, 2002 óta azonban ez már nem igaz és a helyzet azóta is folyamatosan romlik.
A Település Gazdasági Erő (TGE) a part menti településeken a kilencvenes évek közepén még az országos átlag másfélszerese volt, amely ellensúlyozta a távolabbi települések átlag alatti szintjét. Utóbbi az elmúlt évtizedekben nem csökkent, előbbi azonban szinte zuhant, így az átlagos érték is erősen romlott.
Így számoltak
Mivel GDP-adatok csak megyei bontásban érhetők el, a BFT úgynevezett Települési Gazdasági Erőt (TGE) számol, amelyhez a gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó-alap, valamint a helyi adók egy lakosra jutó mértéke szolgáltat alapot. Ugyanakkor ez a mérőszám is hektikusan változik az időszaki beruházások, példásul útépítések függvényében.Ma mindössze két olyan megye van Budapest vonzáskörzetén kívül - Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom -, amelyek fejlettségi szintje országos átlag feletti, és növekedésük lépést is tud tartani az országéval. Az összes többi megye átlag alatt található és egy részük folyamatosan pozíciókat is veszít.
Ha önálló megye lenne, a Balaton régió ez utóbbi csoportba lenne besorolható, bár ilyen mértékű relatív pozícióvesztést csak kivételes esetekben tapasztaltak.
Az elmúlt években a régió települései aktívan pályáztak uniós forrásokra, azonban az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Új Széchenyi Tervben 2007 és 2014 között megítélt 241 milliárd forint (2718 projektben) az országos összeg alig 2,62 százaléka, ami egy főre vetítve nem éri el az országos átlagot sem - állapítja meg az elemzés.