Általában fokozott pszichés terhelést jelent, ha valakinek igen nagy felelősséget kell vállalnia, akár emberekért, akár anyagi értékekért - jelentette ki Árvai Éva, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának orvos tanácsadója. Egy több száz fős vállalat vezetőjének, akár naponta kell olyan döntéseket hoznia, amely befolyással van az egész cég életére. Hasonlóan nehéz helyzetben vannak az orvosok, akiknek gyakran hiányos információk birtokában kell életről-halálról szóló döntéseket hozniuk. A szakember szerint a hosszú ideig tartó monoton munka (például adatfeldolgozás), a mindennapos képernyős munkahely, illetve az állandóan emberekkel való foglalkozás szintén veszélyeztetett helyzetnek számít.
Érdemes munkakörönként, személyenként végigjárni a megfelelő ellenőrzéseket - mondta Árvai, aki szerint ez jelenleg még kevésbé működik, a hatóság vizsgálatai szerint gyakoriak a hiányosságok a cégeknél. A vállalatoknál gyakran nincs meg ehhez a kellő erőforrás, illetve szakértelem sem - sorolta az okokat a szakember, aki szerint máig nagy a társadalmi ellenállás, mivel fokozottan érzékeny témáról van szó. Az sem segít, hogy az egészségügyi állapotra vonatkozó információkat, csak az üzemi orvos kérheti ki, ráadásul ezeket szolgálati titokként kell kezelni. Árvai szerint éppen ezért elkerülhetetlen lenne más munkatársakat is bevonni az ellenőrzésekbe, így többek a hr-, illetve mentálhigiéniás szakembereket említve.
Feladat tehát van bőven, amit jól mutat, hogy a magyar munkáltatók 30 százaléka foglalkozik csak a pszichoszociális kockázatokkal. Nem segít az sem, hogy a hatósági ellenőrzés során a munkavédelmi felügyelők csak a fizikai munkakörnyezetet, a dokumentumok meglétét, illetve az eljárási szabályokat ellenőrzik, a szociális környezet felmérése nem a feladatuk. A kockázatértékelés minőségével is vannak gondok, mivel az csak a jogszabályok betartásának a tételes végrehajtását tudja ellenőrizni a hatóság.
A munkavédelmi törvény szerint a felügyelő nem végezhet vizsgálatot, felmérést, nem készíthet interjút, csak a munkáltató által szolgáltatott dokumentumokkal dolgozhat, ahogy nem bírságolhat, csak javaslattal, vagy felhívással élhet gond esetén. Ennek megfelelően Árvai szerint elsősorban a témához kapcsolódó tudás átadása, a helyes gyakorlatok bemutatása vezethet hatékony megelőzéshez. Ehhez azonban szükség van arra is, hogy a munkáltatók, az érdekképviseleti-, népjóléti szervek és civil szervezetek is elmondhassák a véleményüket, és közös álláspontot tudjanak kialakítani.
Világszerte 450 millió embert érint
A stressz nem csak a munkahelyi teljesítményünkre van hatással, hanem az otthoni életünkre is - mondta Tom Shjerven, a Chestnut Global Partners értékesítési alelnöke. A szakember elmondta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte 450 millió ember szenved különböző lelki és mentális problémáktól, és rossz hír, hogy egyre fiatalabb dolgozók esetében is regisztrálnak ilyen eseteket.
A helyzeten az sem segít, hogy a válság után a gazdaság éppen átalakulóban van, hogy globálisan egyre több a természeti katasztrófa, ahogy gyakran az országokon belül is állandósulnak a konfliktusok - mutatott rá Shjerven, aki szerint manapság több munkát kevesebb erőforrással kell elvégezni, mint korábban. Ki ne találkozott volna például azzal, hogy egy otthoni veszekedés után kevésbé tud koncentrálni a munkahelyén? - tette fel a kérdést a szakember. Ezen pedig az sem segít, hogy egyre ritkább, hogy valaki egy munkahelyen dolgozik egész életében.
Shjerven szerint éppen ezért fontos lenne egyre több helyen alkalmazni az úgynevezett Munkavállalói Támogatóprogramokat (Employee Assistance Programmes - EAP), annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a stressz okozta munkahelyi költségeket. Szerinte érdemes minél hamarabb lépni, mivel az utóbbi időben számtalan olyan folyamat zajlik a világban, ami növeli a munkavállalók terheit. Ilyen például a gazdasági átalakulások okozta stressz növekedése. Példaként említette, hogy a koncentrációt nézve 20 óra ébrenlét megfelel 4 korsó sör elfogyasztásának.