Óriási a magyar gazdaság készpénzigénye, a forgalomban lévő készpénz állománya meghaladja a GDP 8 százalékát, ez jelentős társadalmi költséget okoz. Ha a korszerű fizetési módokat, például az elektronikus fizetéseket sikerülne nagyobb mértékben elterjeszteni, akár évi 100 milliárd forintot is megtakaríthatna az ország - ezt Simor András korábbi jegybankelnök állapította meg még 2011 márciusában egy szakmai konferencián. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig idén májusban azt mondta, hogy a készpénzforgalom brutális mértékben növekedett az elmúlt időszakban, ami fontos, hogy csökkenjen, és a "sárga csekkek tűnjenek el" és fontosnak nevezte, hogy a digitalizáció eszközei jelenjenek meg.
Két nyilatkozat között eltelt hét év, a cél lényegében ugyanaz, azaz a készpénz visszaszorítása, ám ennyi idő alatt semmilyen lényeges eredményt nem sikerült elérni. Sőt, a készpénzállomány tovább dagadt. 2008-ban a forgalomban lévő készpénz 2206 milliárd forint volt, a Simor-nyilatkozat idején - 2011 elején - 2312 milliárd forintra rúgott, idén áprilisban pedig 5343 milliárd forintnál járt.
Tehát 11 év leforgása alatt a két és félszeresére nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány. A GDP-arányos mutató pedig 8 százalékról bőven 10 százalék fölé ugrott. Az elektronikus fizetésben világszinten is jó eredményeket elérő Svédországban a Bloomberg szerint mindössze 1,7 százalékos ez a mutató.
Év | Forgalomban lévő készpénz (milliárd forint) |
2008. április | 2206 |
2009. április | 2351 |
2010. április | 2170 |
2011. április | 2312 |
2012. április | 2680 |
2013. április | 2781 |
2014. április | 3353 |
2015. április | 3825 |
2016. április | 4283 |
2017. április | 4694 |
2018. április | 5343 |
Forrás: Magyar Nemzeti Bank |
2011 óta nem készült átfogó tanulmány a készpénzállományból fakadó költségekről, mindenesetre ha a 2011-es jegybanki tanulmányban szereplő 100 milliárd forint eleve elég nagy összeg és ez azóta csak növekedett.
A készpénzállomány növekedésében fontos szerepet kapott a 2013-tól bevezetett pénzügyi tranzakciós illeték. Varga Mihály, még nemzetgazdasági miniszterként korábban elismerte, hogy a tranzakciós illeték is felelős a készpénzfelhalmozásért. A készpénzproblémával a jegybank is rendszeresen foglalkozik, egy 2015-ben született jelentésben az MNB-s szakértők azt írták, hogy a készpénzállomány gyors bővülésében szerepet van a nulla körüli inflációs környezet és a mérséklődő betéti kamatok miatt egyre többen szavaztak a készpénzre, emellett a kiskereskedelmi forgalom bővülése is a hozzájárult a készpénzállomány bővüléséhez. (Az alábbi interaktív adatgrafikán látható, hogyan nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány az utóbbi években. Az egeret az oszlopokra és a narancssárga mezőre húzva megjelennek a különböző értékek.)
A készpénz, amellett, hogy - a költséges szállítás, kezelés, nyomtatás miatt - piszok drága, a rejtett gazdaság működéséhez is nagyban hozzájárul. Varga Mihály néhány éve utalt is erre, szerinte ugyanis a készpénz "megágyaz" a feketegazdaságnak. Jó példa továbbá, hogy az Európai Központi Bank részben azért szüntette meg az 500 eurós kibocsátását, mert a nagy értékű bankjegy a bűnözők körében egy népszerű bankó volt. A rejtett vagy feketegazdaságban azért népszerű a készpénz, mert nehezen vagy egyáltalán nem lehet nyomon követni, ráadásul anonim.
A készpénz egyébként rövid távon racionális döntés, mert a készpénzhasználat költsége a rengeteg tranzakció, azaz fizetés miatt sokfelé oszlik, ennek eredményeként az egy tranzakcióra jutó költség viszonylag alacsony. Ezzel szemben az elektronikus megoldásoknak jelentősek a fix költségei, az infrastruktúra, informatikai rendszerek létrehozása és működtetése, ugyanakkor hosszabb távon alacsonyabb változó kiadások kötődnek majd az elektronikus műveletekhez.
Van kedvező folyamat
Bár a készpénzállomány egyre csak duzzad, van azért egy kedvező trend, mégpedig a bankkártyás fizetések térnyerése. Tavaly ezen a téren rekord született: az előző évhez képest 24,1 százalékkal nőtt a kártyás belföldi fizetések száma, a tranzakciók összértéke pedig 28 százalékkal 4300 milliárd forintra emelkedett. Az tehát mindenképpen jó, hogy a kártyás vásárlásoknál fejlődés látható, a probléma, hogy közben a készpénz mennyisége nem csökken.
Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy milyen új lépésekkel igyekszik majd a kormány a jövőben visszaszorítani a készpénzt. Az biztos viszont, hogy a jegybank már dolgozik a készpénz elleni, várhatóan hatékony fegyveren: az azonnali átutalási rendszer bevezetéséről van szó, amely 2019. júliusi 1-jétől lép életbe. A tervek szerint a rendszer segítségével 5 másodpercen belül, lényegében azonnal megérkeznek a 10 millió forintnál alacsonyabb összegű átutalások a hét minden napján. Kérdés, hogy valóban csodafegyver lesz-e belőle, de a mostani kiábrándító helyzeten jó eséllyel javítani fog.
A kép forrása: Shutterstock.