Lázár János hétfői bemutatkozó sajtótájékoztatóján erősítette meg azokat a korábbról már ismert híreket, miszerint az Európai Unió felfüggesztette az uniós források jelentős részét. A 15 operatív programból 13-at jelenleg nem finanszíroz az EU. Így például az útépítési, vagy a társadalmi felzárkóztatási programok finanszírozását. Az erről szóló akciótervet tegnapi ülésén tárgyalta is a kormány.

A Financial Times idézi Jonathan Todd bizottsági szóvivő tegnapi szavait, aki megerősítette az uniós források átmeneti felfüggesztésének tényét. Hozzátette: nyolc operatív program uniós finanszírozásának leállításáról van szó, miután jelentős hiányosságokat találtak a kérdéses operatív programok irányításában és ellenőrzésében.

A visszatartott pontos összeg a kormány és az Európai Bizottság között zajló egyeztetések kimenetelétől függ, amelyre jelzése szerint még ebben a hónapban sor kerül. Lázár János szeptemberig szeretné lezárni a kérdést.

Az FT cikke emlékeztet arra, hogy Magyarország elkeseredetten küzd az EU-forrásokért, hogy finanszírozni tudja a beruházásokat (jelentések szerint a beruházások 97 százaléka uniós forrásból valósul meg részben), eközben pedig nem túl jó a viszony Brüsszel és Orbán Viktor között.

A brit üzleti napilap szerint nem Magyarország az egyetlen, ahol létezik a probléma. "Nemrégiben Csehország és Románia is szembesült Brüsszel kemény lépésével" - nyilatkozta a lapnak Otilia Dhand, a Teneo Intelligence szakértője. Kiemelte ugyanakkor, hogy a magyarországi programokkal kapcsolatos problémák már 2011-től kezdődtek, és a forrásokat már 2012 végén felfüggesztette Brüsszel.

A kormány minden erejével igyekszik rendbe tenni az uniós programok ügyét, szorítja ugyanis a pénzek elköltésének határideje és a jövő évi választások. Az EU-forrás a magyar kormány egyetlen reménye, hogy átadó ünnepségeket rendezhessen. "Lázár János mostani kijelentése csak ismét a figyelem középpontjába helyezte a kérdést. Az EU nem most lépett hirtelen" - jegyezte meg a szakértő.

A Reuters hírügynökség egy névtelenül nyilatkozó bizottsági forrásra hivatkozva azt írta összefoglaló anyagában, hogy a pénzügyi irányítással és ellenőrző rendszerrel voltak problémái Brüsszelnek a magyar uniós programok esetében. De nem találtak olyan jeleket, amelyek korrupcióra vagy csalásra utaltak volna - tette hozzá a szakértő.