Harmincmilliárd eltűnt a költségvetésből

A kormány január óta már 29 milliárd forintot költött előre nem látható kiadásokra. Eközben a parlament jegeli az államháztartási törvény módosítását, amely lehetővé tenné a gyorsabb költekezést - ebben szerepet játszhat a törvényt beterjesztő Lázár János érvelése is.

Az utóbbi napokban a kormány visszafogta a a költségvetési tartalék osztogatását, hiszen a korábbi milliárdos tételekkel szemben csak 10-100 millió forintokat csippent le a tartalékból. Az óvatosság érthető, hisz március közepére elfogyott 29 milliárd forint, ez a 100 milliárdos tartalék 29 százaléka.

Ugyanis a hatályos államháztartási törvény szerint a tartalék 40 százalékát lehet az első félévben felhasználni, magyarán az eddig elköltött 29 milliárd után júliusig elsejéig csupán 11 milliárd marad az előre nem látható kiadásokra.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Lábon lövi magát a kormány - mi lesz így a felminősítéssel?

A kormány legutóbbi határozatában a tartalékból 57,2 millió forintot vett ki a március 15-i Széchenyi- és Kossuth-díjak fedezetére. Ezek összege az éves nettó átlagkereset hatszorosa, vagyis 11,7 millió forintot kapnak a díjazottak. Az utóbbi pár napban az agrártárca nemzeti parki beruházásokra kapott 165 millió forintot, míg a Miniszterelnökség 150 milliót határon túli "nemzetpolitikai tevékenység támogatásra".

Korábban milliárdokkal dobálóztak

Ezek az összegek köszönő viszonyban sincsenek a korábbi milliárdos kivétekkel: még januárban 2,4 milliárd forint ment el a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának, 5,3 milliárdot vitt el a nemzeti kéményseprés támogatása - vagyis az ingyenessé tett lakossági kéményseprés költségének kifizetése -, de jutott 3,3 milliárd az olimpia pályázatra és 4,88 milliárd forint a külügynek az új washingtoni nagykövetségi épület megvásárlására is. E tételekből könnyen összejött a 29 milliárdos számla.

Költések a költségvetési tartalékból 2016-ban
Dátum	Megnevezés	Milliárd Ft
Február 8.	Rogán-tárca kiadásai	2,4
Február 9.	Nemzeti kéményseprés támogatása	5,3
Február 9.	Olimpiai rendezés támogatása	3,3
Február 15.	XV. kerületi Neptun utcai iskola felújítása	0,7
	BM Közigazgatási és Elektronikus Szolgáltatások Hivatala	2,5
	NGM turisztikai célélőrirányzat	0,2
	NFM közútfejlesztés	3,5
	NFM sportlétesítmények fejlesztése	0,2
	EMMI, Szociális Hivatal működésre	0,5
	EMMI Erzsébet-program	0,3
	Miniszterelnökség kulturális célokra	0,4
Február 25	Miniszterelnökség műkincsvásárlásokra	1,1
	1956-os forradalom ünnepség	3,0
	Bethlen Gábor Alap kárpátaljai programjai	0,1
Február 29	Külügyminisztérium beruházás	4,9
Március 1.	Külügyi programok	0,2
Március 3.	Nemzetpolitikai tevékenység támogatása	0,2
Március 3.	FM Nemzeti parkok, beruházás	0,2
Március 8.	Kossuth- és Széchenyi-díjak	0,1
Összes költés		28,9
Maradvány az év további részére		71,1
Forrás: Magyar Közlönyök, kormányhatározatok

A tartalékot kezelő NGM-nek és a kormánynak most lassítani kell pénzszórásban, hisz elvileg 11 milliárd forint marad az előttünk álló 3,5 hónapra. Igaz, a parlament előtt fekszik az államháztartási törvény azon módosítása, amely a tartalékból való kivételt is megkönnyítené; föllazítva a 40 százalékos szabályt.

A hatályos szabályozás szerint az kormány az első félévben a tartalék 40 százalékára vállalhatott kötelezettséget. Lázár János-jegyezte új javaslat szerint az elfogadás után 40 százalék költhető el, de korlátlan kötelezettség vállalható a második féléves keretre. Vagyis a javaslat elfogadása esetén akár az egész éves tartalékot is elígérheti a kormány, ám a pénzeket csak július elsején utalhatja át a kincstár az érintetteknek.

Miről beszélt Lázár?

A államháztartási törvény Lázár János jegyezte módosításának ez csak egy kisebb szelete. Ahogy azt korábban megírtuk, a javaslat az egész kötelezettségvállalási szabályt föllazítaná. Az elképzelés szerint a kormány úgy vállalhat kötelezettséget kiadások teljesítésére, hogy annak nincs meg a költségvetési fedezete.

A jelenlegi gyakorlat szerint előbb kell a költségvetésben fedezetet teremteni - azaz "összeszedni" a pénzt - és csak ezt követően lehet a kiadásra tényleges kötelezettséget vállalni. Az ominózus javaslat gyakorlatilag a rendeleti kormányzásnak nyit utat, elfogadása nyomán ugyanis már a Fidesz-frakció parlamenti rábólintása sem kell a költségvetés módosításához. Így egy kormányhatározattal felül lehet majd írni a költségvetési törvényt - ez a megoldás viszont nehezen tűnik összeegyeztethetőnek a jogállamisággal. A javaslat a két héttel ezelőtti beterjesztés óta "pihen", arra vár, hogy a költségvetési bizottságot összehívják, ott tárgyalhatnak először róla.

Nem pontos Lázár magyarázata

A módosítót előreterjesztő Lázár János a múlt heti Kormányinfón azzal magyarázta javaslatát, hogy az nem a korlátlan költségvetési költekezésről szól, hanem arról, hogy a havonta és negyedévente felhalmozódott költségvetési maradványokat hogyan használja fel a kormány, hova csoportosítsa át a fejlesztések érdekében.

Megfigyelők szerint azonban e magyarázat nem lehet pontos, ugyanis a magyar költségvetés nem havi vagy negyedéves tervekre épül, hanem egységes éves büdzsé. Így nem értelmezhető az, hogy maradványok keletkeznek hó vagy a negyedév végén, ugyanis csakis éves maradványok vannak. Ezek kezeléséről viszont világos szabályok léteznek, amelyeket a kormány alkalmaz is, amikor az el nem költött pénzeket zárolja vagy ugyanazon célra továbbra is biztosítja az adott minisztériumnak, esetleg teljes más célra átcsoportosítja a következő évi költségvetésben. Ráadásul a beadott új törvényjavaslat nem is tartalmazza a maradványt, így arról nem is rendelkezik.