A Tudományegyetemi Karokon 4, az Orvos- és Egészségtudományi Centrumban pedig további egy kutatócsoport kezdheti meg munkáját. Az új forrás lehetőséget biztosít a legkorszerűbb kutatás-módszertani tapasztalatok bevezetésére a gyakorlati életben és az oktatásban, de lehetőséget teremt a nemzetközi kapcsolatok további erősítésére is. A fejlesztéseknek köszönhetően a kutatási projektek résztvevői a remények szerint bekapcsolódhatnak az Európai Unió 7. Kutatási Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjába, valamint a Horizon 2020-ba is. Ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények saját bevételt termeljenek, versenyképesnek kell maradniuk a hazai és nemzetközi kutatási piacon. Jelenleg kizárólag az ilyen jellegű pályázatok alkalmasak az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztésére - mondta Fábián István. A Debreceni Egyetem rektora hozzátette, a pályázatok nem pótolják az állami támogatások jelentős beszűkülése miatt kiesett bevételt, hiszen azok működésre nem, kizárólag fejlesztésre fordíthatóak.

Az ENVIKUT projekt keretében a résztvevők olyan összehangolt kémiai, biológiai és fizikai kutatásokat folytatnak, amelyek új és hatékony eljárások alapjainak kidolgozásához vezethetnek a környezetbe jutó szerves és szervetlen szennyezések, köztük kiemelten a gyógyszerek és maradványaik, halogénezett szénhidrogének és fenolok, toxikus fémek és fémvegyületek lebontásához, illetve eltávolításához. A kutatások széles körére jellemző, hogy a szennyező molekulák kémiai reakcióitól a bakteriális lebontás lehetőségének kutatásig terjednek, ezeket nagy érzékenységű analitikai valamint toxicitási vizsgálatok, illetve a szükséges új módszerek kidolgozása egészíti ki. A projekt az MTA Atommagkutató Intézetének konzorciális közreműködésével összesen több mint 899 millió forint európai uniós támogatásból hazai társfinanszírozással valósul meg.

Nagyon régi igénye a kutatóknak, hogy az általuk előállított anyagok reagáljanak a környezeti változásokra. Az igazi áttörést a szintetikus "intelligens" anyagok kifejlesztése hozhatja el (alakemlékező anyagok, öngyógyuló műanyagok). Ennek eredményeként olyan anyagok birtokában lehetünk, amelyek képesek önmagukat megjavítani illetve önállóan alkalmazkodhatnak a külvilághoz. Az intelligens anyagok tervezése, előállítása és vizsgálata rendkívül komplex feladat. Ahogyan a mintául szolgáló élő rendszerek vizsgálata sem képzelhető el a különböző, egymástól látszólag távol elhelyezkedő tudományterületek szoros együttműködése nélkül, az intelligens anyagok tanulmányozása sem képezhet kivételt ez alól. A projekt során új, értékes eredmények elérésére az alábbi kutatócsoportok összehangolt munkája nyújt garanciát. A projekt lehetőséget biztosít továbbá fiatal kutatók, doktoranduszok és egyetemi hallgatók képzésére, valamint a nemzetközi szintű kooperációra is. Az elnyert támogatás összege 797 millió.

Az utóbbi évtizedekben a világ energiafogyasztása folyamatosan növekszik, míg a rendelkezésre álló energiahordozók kifogyóban vannak. Ezért az Európai Unió számos irányelvet fogadott el, amelyek célja az energiahatékonyság növelése, az energiafogyasztás csökkentése, illetve a megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazása. Az alapkutatási projekt kutatási területe rendkívül összetett és számos szakterületre terjed ki. Éppen ezért szükséges munkacsoportok kialakítása az alábbi részterületeken: épületenergetika, épületgépészet, intelligens épületek, biomassza, vízgazdálkodás, környezetvédelem, éghajlat, költség-optimum, környezetjog, társadalomföldrajz és épületinformatika. A munkacsoportok egy-egy vezető hazai, illetve külföldi kutató iránymutatása mellett önálló, de szervesen összetartozó projekteket valósítanak meg. Az alapvető cél olyan ajánlások megfogalmazása Magyarország számára, amelyek hozzájárulnak az energiastratégia optimális alkalmazásához, illetve a Horizont2020 céljainak eléréshez. A DEnzero projekt 498 millió forint európai uniós támogatásból hazai társfinanszírozással valósulhat meg, amelyből a Debreceni Egyetem támogatása 459 millió.

A következő projekt egyik célja a hallássérültek beszédmegértését és beszédtanulását elősegítő olyan összetett rendszer kifejlesztése, amely a hallássérültek beszédmegértését és beszélni tanítását az eddig ismert módszereknél hatékonyabban tudja támogatni. A projekt előzménye a Debreceni Egyetemen kidolgozott audiovizuális transzkóder a hang vizualizálására, és a Miskolci Egyetemen kifejlesztett "beszélő fej" (az artikulációt megjelenítő háromdimenziós fejmodell). Hasonló fejlesztések már léteznek a világon, de a projektben elérni kívánt eredménnyel ellentétben nem mutatják meg a szavak helyes artikulációját, így alkalmazásuk nehézségekbe ütközik. A projekt gyakorlatban is hasznosítható célja egy komplex rendszer létrehozása, amely a beszédfolyamat audio-vizuális megjelenítését szolgáltatja, egyrészt a beszéd hangképeinek, másrészt az artikuláció vizuális megjelenítésével, egy oktatási keretrendszerbe foglalva. A technológia részben nyelv-független, és könnyen adaptálható idegen nyelvekre. A rendszer terjesztése az interneten történik majd, szabad hozzáférésű alkalmazásban, 481 millió forintos uniós forrásból valósul meg.

2011 áprilisában állt munkába a Debreceni Egyetemen (a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem mellett) az ország legnagyobb teljesítményű számítógépe, amely európai színvonalú hátteret biztosít a számításigényes tudományos feladatok hazai megoldásához. A három szuperszámítógép különböző, ennek ellenére az erőforrások egy egységet alkotnak, mivel nagy sebességű optikai hálózat kapcsolja őket egymáshoz. A mostani projekt (amely folytatása a 2011-ben megvalósult rendszernek) 2014 végéig tart. Célja, hogy a közelmúlt beruházásai nyomán megújult országos, felsőoktatási szuper-számítógépes infrastruktúra használhatósága és kihasználtsága mind a három nagy vidéki helyszínen a lehető legmagasabb szintre emelkedjen. Ehhez virtualizációs megoldásokkal a három gép egyetlen nagy teljesítményű, több ezer processzoros számítógépként lesz használható a kutatók számára. Az összköltség 750 millió forint, amelyből a Debreceni Egyetemen elvégzett kutatási munka értéke 170 millió.