Az egyik esetben valaki félmillió forintért vett meg egy olyan járművet, amely valójában teljesen használhatatlan volt: már, amikor elhajtott a vásárlás helyszínéről, akkor is motorhibát tapasztalt.
Később pedig a Budapesti Békéltető Testület előtti eljárásban derült ki csak a számára, miszerint az adásvételi szerződés jegyzőkönyvét is aláírta, amelyen az szerepelt, hogy az autó haladéktalan, és alapos műszaki ellenőrzést, és az alapvető műszaki berendezések javítását igényli, olyan rossz állapotban van.
Az a papír szerint nem volt közlekedésre alkalmas, még akkor sem, ha esetleg egyébként, és látszólag működőképes.
Egy másik vitás ügyben az adásvétel tárgya egy népszerű márka négymillió forintos típusa volt, és a fogyasztó annyira megbízott a meggyőző hirdetés szövegében, hogy csak a vásárlást követően vitte el szakszervizbe, állapotfelmérésre.
A hirdetés szerint
- gyári karambolmentes,
- pár hónapja Németországból behozott
- és néhány hónapja szervizelt gépjárműről volt szó,
- amely gyári fényezésű és
- műszakilag teljes mértékben hiba- és költségmentes.
- Vásárlás esetére az összes gyári kulcs átadását is megígérték.
A fogyasztót meggyőzte az is, hogy az autókereskedő maga mondta, csak azért kénytelen megválni a kocsitól, mert a párja más autót nézett ki.
Az adásvételt követően viszont kiderült a márkaszervizben, hogy
- az autó milliós összegű szervizelésre szorul.
- Az ígéret ellenére már több éve magyarországi forgalomban volt,
- évek óta nem volt szervizben,
- a garantált új gumiabroncsok is már több évesek,
- és eleve kuplungcsere szükséges.
- Arról nem is szólva, hogy a bal hátsó rész korábbi karambolról és súlyos sérülésről, újrafényezésről árulkodott.
- Emellett a fogyasztó csak egy kulcsot kapott meg, holott kiderült, forgalomban még további kettő, a kinyitásra alkalmas kulcs volt, ezt is darabonként még 10.000 Ft ellenében le kellett tiltania, amellett, hogy a további pótkulcs ára 110.000 Ft.
Mire kell figyelni?
A panaszosok nincsenek azzal tisztában: nem elég az autó hibájára hivatkozni, hanem a hiba fennállását bizonyítani is tudni kell! Előfordult például, hogy a fogyasztó csupán arról tájékoztatta a kereskedőt, hogy a megvásárolt gépjármű hibás, de ennek alátámasztására semmilyen bizonyítékot nem csatolt, így igénye megalapozatlan volt. Az ilyen és ehhez hasonló esetekben szintén egy szakértői vizsgálattal, azaz például egy márkaszerviz vagy autószerelő által kiállított irattal, például hibajegyzékkel vagy vizsgálati jegyzőkönyvvel lehet igazolni, hogy tényleg fennáll a hiba.
Ha a fogyasztó használtan vesz autót, fontos arra ügyelnie, hogy később csak olyan hiba miatt reklamálhat a kereskedőnél, amelyet a szerződéskötéskor nem ismert, vagy nem is kellett volna ismernie, még akkor sem, ha körültekintően jár el.
Ezért is fontos az átvizsgálás mellett elolvasni az apróbetűs részt is.
Amennyiben a hiba a vásárlást követő hat hónapon belül jött elő, akkor a kereskedő a fentiek teljesítése alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hiba oka csak később, így a megvétel után keletkezett. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy a fogyasztó igénye megalapozott lehet. Fontos szintén tudni, hogy használt autóknál a vásárlástól számítva egy évig lehet reklamálni a hiba miatt, és ha az csak a hat hónapot követően, például a hetedik, nyolcadik hónapban jött elő, akkor már a fogyasztónak kell azt bizonyítania, hogy eleve hibásan adták el neki az autót.
Más a helyzet viszont akkor, ha - a fentieken túl - a használt autóra még esetleg jogszabály folytán járó kötelező garancia, vagy önként vállalt garancia is vonatkozik, mivel a garanciaidő alatt előjött hiba esetén végig a kereskedőn áll az a bizonyítási teher, hogy a hiba oka csak később, a vásárlást követően keletkezett.
Ezt már olvasta? Rekord dőlt a használtautó-piacon.
A kép forrása: Pixabay.