Használt autót venne? Fontos illetékváltozás történt

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 133. § 1. pontja 2014. január 1-jei hatállyal módosította az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2. § (2) bekezdését - hívja fel a figyelmet a NAV, amely egyúttal meg is magyarázza a változás lényegét. A Totalcar.hu számításai szerint mindebből mintegy hárommilliárd forint többletbevétele keletkezhet az államkasszának.

A módosítás alapján egyértelművé vált az a jogalkotói szándék, hogy az illetéktörvény gépjármű és pótkocsi tulajdonjoga, vagyoni értékű joga (haszonélvezete, használata, üzembentartói joga) megszerzésének ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseit nem csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit korábban belföldön nyilvántartásba vették, hanem akkor is, ha a vagyontárgyat csak később veszik Magyarországon nyilvántartásba - kivéve, ha erről nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

Vagyis 2014-től a belföldi nyilvántartásba vétel céljából megszerzett gépjárművek, pótkocsik után - a vagyonszerzés helyétől függetlenül, tehát akár belföldön, akár külföldön adják át a vagyontárgyat - vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az Itv. 2. §-ának 2013. december 31-éig hatályos (2) és (3) bekezdéseiből aggálytalanul csak azt lehetett levezetni, hogy a külföldről Magyarországra szállított és itt átadott - a közúti közlekedési nyilvántartásban még nem szereplő - gépjárművek megszerzése után keletkezett illetékkötelezettség.

Ha idén veszi, fizetni kell

Mivel az Itv. 2014. január 1-jei hatállyal módosult, ezért az idézett rendelkezést azokban az ügyekben kell először alkalmazni, melyekben az illetékkötelezettség keletkezése (a gépjármű, pótkocsi átadása, illetve a szerződés megkötésének napja) 2014. január 1-jét követően történt.

Amennyiben tehát valaki 2014-ben külföldön gépjárművet vásárol, majd ezt követően kezdeményezi a gépjármű hazai nyilvántartásba vételét, akkor a gépjármű megszerzése után az Itv. 24. §-a alapján vagyonszerzési illetéket kell fizetnie. (Ajándékozás esetén dupla illetékkel kell számolni.)

Ha a külföldön vásárolt gépjárművet a nyilvántartásba vétel előtt Magyarországon értékesítik, akkor a gépjárművet külföldön megvásárló személynek és a gépjárművet Magyarországon megszerző személynek egyaránt keletkezik illetékfizetési kötelezettsége. Az Itv. 26. § (1) bekezdés l) pontja szerinti illetékmentesség a gépjármű-forgalmazókat és a pénzügyi lízinget folytató vállalkozókat a megváltozott jogszabályi környezetben természetesen továbbra is megilleti.

Így kell kiszámolni az illetéket

Az illetékrendszer alapját az életkortól és a hajtómotor teljesítményétől függő számítási módszer adja. (Ha a forgalmiban csak lóerőben van feltüntetve a teljesítmény, akkor ezt az adatot 1,36-tal osztva, egész számra kerekítve jön ki a számítás alapjául szolgáló kW-érték.) Megjegyezzük, hogy a vagyonszerzési illeték csak nevében az, hiszen nem teljesíti az illeték definíciójának azon elemét, amely szerint mértéke az adott eljárással felmerülő költségekhez igazodik - nem jár ugyanis költségesebb állami adminisztrációval egy új és erős autó adatainak kezelése.

A fenti táblázat alapján egyértelmű, hogy az illetéken úgy lehet a legegyszerűbben spórolni, ha odafigyelünk az autó gyártási évére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy - azonos vételárat, felszereltséget és állapotot feltételezve - érdemes lehet például egy 3,5 éves autó helyett egy épp négyéveset választani. Ugyanígy megtakarítást hozhat, ha szerényebb teljesítményű autót választunk - ez ráadásul a gépjárműadó megfizetésekor is némi spórolást jelent.