Nem spórolt a nagy szavakkal Simicskó István honvédelmi miniszter, amikor a Magyar Honvédség (MH) előtt álló fejlesztési lehetőségeket ecsetelte a parlament szakbizottságában a még szeptemberben tartott éves meghallgatásán - derül ki a parlament honlapján nyilvánosságra hozott meghallgatási jegyzőkönyvből.
Ezek szerint a magyar hadsereg jelentős fejlesztések előtt áll. Mondjuk van honnan fejlődni, hisz a honvédelmi kiadások - GDP-arányosan számolva - több évtizedes mélyponton vannak. A 2015-ös, elfogadás előtt álló zárszámadási törvény szerint tavaly 250,7 milliárd forint volt a költségvetésük, ami a GDP 0,7 százaléka. Egy évvel korábban még csak 224 milliárd forint jutott a honvédségnek, ami szintén a 2014-es GDP 0,7 százaléka volt. Ez az a mélypont, aminél kevesebb még soha nem jutott az elmúlt két évtizedben a Magyar Honvédségnek, azaz amióta átállt a tömeghadseregről a professzionális hadseregre.
Az Orbán-kormány idén elfogadott egy hosszú távú programot, amely a következő években - egészen pontosan 2016 és 2026 között - a GDP 0,1 százalékával vagyis évi 35-40 milliárd forinttal növeli az elkölthető pénzeket. Ennek megfelelően a már elfogadott 2017-es költségvetés 312,9 milliárdos védelmi kiadással számol, ami már a GDP 0,8 százaléka. A többletpénz 2017-ben gyakorlatilag elmegy megemelt Gripen-törlesztőrészletre, illetve a béremelésekre, ám ha minden jól megy, 2026-ra a Magyar Honvédség is elérné a NATO által elvárt 2 százalékos szintet, ami mai árakon számolna évi 700-750 milliárd forintot jelentene.
Dupláznak a hadsereget, jönne az MHSZ
Egészen sajátosan fest a honvédség személyi összetétele: papíron a hadsereg egy 25 ezer fős tömegszervezet, ám ha erről lefejtjük a minisztérium és a Honvédkórház személyzetét, vagy épp a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot, úgy kiderül, hogy a Magyar Honvédség létszáma csak 19 871 fő. Ebből a vezérkarban dolgozik 6224 alkalmazott vagyis marad 13 647 katona.
Itt azonban sincs vége a történetnek, mert majd' minden második katona kiszolgáló, azaz műszaki, adminisztratív állományban van, így marad a fegyveresen vagy akár fegyver nélküli tényleges szolgálatra vezényelhető 8-10 ezer fő. Ebből a létszámból kell megoldani a napi működést, a déli határ védelmét, illetve kigazdálkodni azt a 800-1000 katonát, aki folyamatosan külföldi misszióban van. Nem beszélve arról, hogy másik ezer folyamatosan készül a kint szolgálók váltásra. Az MH vezetőinek hivatalos nyilatkozatai szerint a hivatásos állományból mintegy 5500 fő hiányzik.
Ezt felismerve hirdette meg a kormány újfent a tartalékos rendszer feltöltést. Az új tervek a 197 járásban (ebben benne vannak a budapesti kerületek is) önálló századok felállítást tervezik, amely 20 ezer fős tartalékos alakulatot jelentene. Magyarán egy csapásra megdupláznák az MH által mozgósítható személyek számát.
Ugyanakkor arra többen is felhívják a figyelmet, hogy szakértelemben, képzettségben egy tartalékos nem, vagy csak ritkán veheti fel a versenyt egy hivatásos katonával. Azaz ez nem lenne minőségben is duplázódás.
Nem csak a tartalékos rendszer feltámasztása az egyetlen régi-új találmány, amit az egyébként sportos múlttal rendelkező Simicskó dédelget: a tervei szerint a korábbi Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) mintájára újraalakulna egy honvédséghez köthető sportszövetség, ahol a technikai- és küzdősportok vagy épp sportlövészet kerülhet előtérbe.
Évtizedes késésben a fejlesztések
A jövő évtől elkezdődő 10 éves haderő-fejlesztési program kifutási lehetőségei még nem láthatóak. Eddig inkább csak az elmaradt fejlesztésekről lehet listát készíteni, még a miniszter sem tudott a honvédelmi bizottságban kézzelfogható konkrétumokkal szolgálni. Így újra elmondta, hogy idén és tavaly, illetve jövőre is emelkedtek, emelkednek a katonák bérei, illetve megkezdődik az új típusú egyenruhák kiosztása is.
Az égető kérdések megoldásáról már kevesebb konkrétum hangzott el: a meghallgatáson a miniszter is szóba hozta a honvédség elégtelen légi szállítókapacitását. A hírek szerint arra is volt példa az elmúlt hónapokban, hogy repülőgép hiányában nem tudták időben hazahozni a külföldi szolgálatukat letöltött honvédeket. (Ennek tényét hivatalosan sem megerősíteni, sem cáfolni nem hajlandó a tárca, mondván ez a honvédség hadrafoghatóságát érintő minősített adat.) A miniszter a meghallgatáson beszélt az AN-26 szállító repülőgép cseréjéről, ami bár évek óta esedékes lenne, ám még arról sem született meg az elvi döntés, hogy az ukrán-orosz gépek felújítására vagy új modern gépek vételére lenne-e inkább szükség.
Kaptak két helikopter a légi mentőktől
Hasonló cipőben jár a magyar helikopterflotta, amely két kézen megszámolható gépállományt takar. (Az adatok ez esetben sem nyilvánosak.) Elvi döntés született évekkel ezelőtt egy helikoptertenderről, de azóta sem történt semmi. Az MH már évekkel ezelőtt elvesztette a harci helikopter képességét, jelenleg mindössze néhány Mi-8/17-es szállítóhelikopter jelenti azt a képességet, amit kutatás-mentésben, katasztrófavédelemben vagy határvédelemben használnak. Korábban szó volt arról, hogy a honvédség helikoptertenderét összeköti a légimentők és a rendőrség beszerzéseivel. A mentők hamar kiszálltak a közös projektből, míg a rendőrség fű alatt megoldotta flottája felújítását néhány használt német helikopter megvásárlásával.
A miniszter elmondta, hogy a MH most átmeneti lélegzetvételhez jut négy Mi-18-as felújításával és két AS 350B helikopter rendszerbe állításával. Ezeket egyébként a légi mentők vontak ki a forgalomból, mivel erre a célra egyhajtóműves gépeket már nem lehetett használni. A két könnyű gép a kiképzésben nyújthat segítséget. Az már csak hab a tortán, hogy helikopter és repülőidő híján a magyar helikopterpilóták elvesztették éjjellátó-képességüket (éjszakai repülési képesség), ami 2010-ben még működött. (Ez utóbbi tényt hivatalosan szintén nem kommentálják, mondván minősített adat.)
Valódi fejlesztések helyett a miniszter így látszateredmények sorolásával volt elfoglalva: fölállt 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Ezred. Igaz, két korábbi zászlóalj összevonásával, vagyis katona nem lett több. (A név egyébként meglehetősen érdekes választás, hisz az MH-nak nincs 1-es számú különleges ezrede.) Ugyancsak az eredmények közé sorolta a miniszter a Katonai Rendészeti Központ létrehozást, mely során új formába öntötték a meglévő katonai rendészet működését.
Összességében így 2017-től csak apróbb változások várhatóak: januártól megkezdődhet tartalékos rendszer fejlesztése, illetve szintén jövőre várható honvédség technikai sportszövetségének elindítása. Hogy a jövő mit hoz, azt majd meglátjuk...