A tanulmány főbb megállapításai szerint 2011-ben a költségvetési egyenleg néhány tízmilliárd forinttal jobban alakulhat, mint ami a kormányzati előrejelzésekben szerepel, így az államháztartás többlete 1423 milliárd forint, a GDP 2,05 százaléka lehet a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) jelentése szerint. Az intézet civil alapon szerveződött a kormánytöbbség által megszüntetett Költségvetési Tanácsi titkárságból. Az Intézet követi a KT elemzési gyakorlatát - azzal a megszorítással, hogy államtitkokhoz nem férnek hozzá.

A nyilvánosan rendelkezésre álló adatok alapján nem megalapozható a 2011 februárjában kihirdetett zárolási kormányhatározat teljes lenne. Erre tényre hívja fel a figyelmet a Policy Agenda ma kiadott jelentése is. A KFI elemzése szerint a költségvetési egyenlegre vonatkozó kormányzati tervekhez képest az alappálya már 2012-ben 1000 milliárd forint nagyságrendű rést mutat, vagyis a hiánycél eléréshez ekkora mértékékű kiadáscsökkentésre vagy bevételnövelő intézkedésekre van szükség.

A intézet szerint az elhatározott intézkedések nélkül középtávon a GDP-arányos államadósság ismét növekedésnek indulna, ami laza költségvetési politikával és szigorú monetáris politikával jellemezhető gazdaságpolitikai keverékhez vezet.
A konvergencia programban vállalt pálya 2012 után erőteljesebb hiány- és adósságcsökkentést jelöl ki, mint ami a reáladósság-szabály alapján adódik. Az alappálya és a konvergencia program pályája közti rés 2013-ra meghaladja a GDP 4 százalékát.

 

Romlott a költségvetés átláthatósága

Költségvetési Felelősségi Intézet szerint az elmúlt hónapokban több területen is romlott költségvetési politika átláthatósága. Általánosan elmondható, hogy a kormány nem közöl elégséges információt a költségvetési helyzet várható alakulásáról, döntéseinek és terveinek ezzel kapcsolatos indítékairól.

A költségvetési törvény kihirdetése után kevesebb, mint két hónappal a Kormány (majd a parlament) anélkül döntött a GDP közel egy százalékát elérő zárolásról, illetve befizetési kötelezettség előírásáról, hogy nyilvánosságra hozta volna becslését a 2011. évi költségvetési tételek várható alakulásáról. A középtávú folyamatok intézkedések nélkül várható alakulására vonatkozóan a Széll Kálmánról elnevezett intézkedési szándékcsomagnak csak az angol változata közöl számszaki becslést, de az is csak aggregált szintű, az egyenleg alakulására vonatkozik, nem terjed ki még a legfontosabb bevételekre és kiadásokra sem.

A kormányzati intézkedési elképzelésekről szóló anyagnak még az angol változata sem magyarázza meg, hogy a 2010 őszén - a költségvetési törvényjavaslat alapjául szolgáló középtávú kitekintés szerint - 2012-től feltételezett 4-6 százalékos trendnövekedési előrejelzés miért csökkent 3 hónap elteltével 3 százalékra, miközben a költségvetési egyenleget csak a terv szerinti szintre hozzák vissza a kormány intézkedései, tehát fiskális szigorításról nem beszélhetünk - olvasható KFI elemzésben.

 

Forrás: KFI