Magyarország lehetőségeinél jócskán kisebb mértékben használja ki a rendelkezésre álló bioenergia-potenciált. A Vidékfejlesztési Minisztérium parlament által a közelmúltban elfogadott, az agrárgazdaság 2010-es évéről szóló jelentése szerint ennek számos - nemcsak anyagi, hanem szabályozási vagy hatósági engedélyezési - oka is van.

 

Elkerülte hazánkat a biogáz-boom

Magyarország alig veszi ki részét a biogáz-felhasználás gyors európai növekedéséből: az EU-tagországokban a működő biogázüzemek száma 2009-re megközelítette a hatezret − ebből 4900 Németországban működött −, hazánkban azonban tavaly év végéig mindössze 15 létesült. Igaz, ezek átlagos teljesítménye egy megawatt volt, szemben az uniós átlag 300−500 kilowattal. Németországban azonban lakosonként 16-szor, Csehországban, Ausztriában és Hollandiában pedig ötször több energiát állítanak elő biogázból.

 

Hasznosítható biomassza (ezer tonna)
MegnevezésPotenciálisan
felhasználható
Erdészeti termék3 439
Vágástéri apadék400
Ültetvényről melléktermék700
Faipari melléktermék260
Energianövények50
Mezőgazdasági melléktermékek8500
Összesen13 349
Forrás: Forrás: VM

 

Problémás szabályok és támogatási rendszer

Abban, hogy kevesebb, de nagyobb teljesítményű biogázüzem létesül Magyarországon, a cégek tőkeereje mellett az is közrejátszik, hogy bár hatályos szabályok alapvetően a megújuló áramtermelést támogatják, az egy kilowatt elektromos teljesítményre vetített 1,2-1,3 millió forint beruházási költség, valamint a jelenlegi átvételi szabályok és díjazás mellett az 500 kilowattnál kisebb teljesítményű erőművek nem működtethetők gazdaságosan. Az is problémát okoz, hogy az agrárium szezonalitásából adódóan a megtermelt áram és hőenergia maradéktalan felhasználása nehezen oldható meg. Jelenleg a legésszerűbb felhasználási mód − a képződő biogáz tisztítása és biometánná alakítása, majd a földgázhálózatba táplálása és értékesítése − sem gazdaságos.

 

Főleg tűzigát égetnek el

Magyarországon a szilárd biomassza a leginkább hasznosított energiaforrás: a 2008-ban előállított zöldenergia 83 százalékát adta, a tüzelőanyag 90 százalékban tűzifa volt, a hazai erdőkből fenntartható módon kitermelhető évi 10 millió köbméterrel szemben 7 millió körül alakul a valós kitermelés. Jelenleg 401 hektáron termelnek fás szárú és további 2122 hektáron lágy szárú energianövényt, ez évente 50 ezer tonna hasznosított biomasszát jelent.

 

Hatalmas potenciál marad kihasználatlan

Magyarországon jelenleg mintegy 13 millió tonna energetikai célra is felhasználható biomassza képződik évente, ebből azonban mindössze 3-3,5 millió tonnát hasznosítanak. A statisztika szerint szinte teljesen hasznosítatlan marad a fakitermelés melléktermékeként keletkező évi 150 ezer köbméternyi vágástéri apríték, illetve a szántóföldön keletkező évi mintegy 8 millió, valamint a szőlő- és a gyümölcsültetvényeken megmaradó 700 ezer tonna biomassza.