Az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított az Erzsébet-utalványok és a Széchenyi pihenő (Szép) kártya miatt Magyarországgal szemben. A vizsgálatból nyilvános vita majd per lett, amit az EU április 10-én indított a Európai Unió Bírósága előtt - derül Trócsányi László igazságügyi miniszter írásbeli válaszából, amely egy képviselői kérdésre született. Az ügy előzménye, hogy 2011 novemberében egy zárószavazás előtti javaslatként az adótörvényekbe szuszakolták az Erzsébet-utalvány bevezetését - erre 2012 elején került sor. Alig egy év elteltével az adótörvények változása után az állami étkezési-jegy kibocsátó gyakorlatilag monopolhelyzetbe került. Hasonló folyamatok zajlottak le a Szép-kártyával is.
Ahogy az már a bevezetéskor sejthető volt, az Erzsébet-utalvány kvázi monopóliummá tétele ellentétes a jogállamisággal, ám ez a magyar jogrendszeren - az Alkotmánybíróság jogköreinek legyengítése miatt - átszuszakolható volt. (Az új alkotmány vagyis az Alaptörvény egyik "újítása" volt, hogy - néhány speciális helyzetet leszámítva - nem lehet a taláros testülettől az adójogszabályok alkotmányossági vizsgálatát kérni mindaddig, míg az államadósság mértéke el nem éri a maastrichti 60 százalékot. Erre a jelenlegi trendek szerint valamikor 2020 után lehet számítani, azaz addig a parlamenti feles többség bármit tehet az adójogszabályokkal.) A kétharmad azonban nem írja felül az európai jogot, így nem meglepő módon Brüsszel eljárást indított el Magyarországgal szemben.
Így látja az EU
Nemcsak az EU, de étkezési-jegy piacról kiebrudalt cégek is kártérítési pert indítottak a magyar állam ellen; a washingtoni választott bíróságon támadta meg a magyar intézkedést előbb a Le Cheque Déjeuner, a Sodexo Pass International SAS, majd az Edenred is, amelynek terméke volt Ticket Restaurant étkezési utalvány volt. Ezen eljárások függetlenek az uniós pertől. A három washingtoni per ügyvédi számlája ugyanakkor elérheti a nettó egymilliárd forintot.
A luxemburgi bíróságon a per április 10-én indult egy írásbeli szakasszal, ám a magyar állam a tárgyalás megtartását kezdeményezte, amire a május 12-e után kerülhet sor. Az igazságügyi miniszter szerint az uniós per keretében a főtanácsnoki indítványra már 2015 nyarán sor kerülhet, ám a bírák várhatóan csak az év végén hozzák meg ítéletüket. Az uniós perben a igazságügyi tárca képviseli Magyarországot, így itt nem merül fel ügyvédi költség.
Az EU a keresetében a Szép-kártyánál a kibocsátásra jogosult szervezetekre vonatkozó feltételrendszer, az Erzsébet-utalványnál a kibocsátásra vonatkozó monopólium uniós jognak való megfelelését vitatja. Brüsszel emellett mindkét esetben felveti, hogy 2012 . január 1-jén bevezetett átalakítások nem biztosítottak megfelelő felkészülési és átmeneti időt a piacon tevékenykedő vállalkozásoknak, ami megkérdőjelezi az új szabályozás jelentette korlátozás arányosságát. Ez utóbbit nehéz vitatni, hisz az erről szóló javaslat november utolsó napjaiban került a parlament elé az Alkotmányügyi-bizottság módosító irományában.
Sajátos védekezést választott kormány
A magyar állam az intézkedés támadhatósága miatt eleve nehéz helyzetből indul, nem tudni, hogy ezen mennyit segít a védekezési taktika: a kormány ellenkérelmében arra apellál, hogy a Szép-kártya bevezetése mögött "uniós jog által elismert közérdekű célkitűzések állnak", azaz vagyis a pihenéshez való jog. A Erzsébet-utalvány esetében még ezen a logikán is továbbmegy, amikor a kormány azzal érvel, hogy az étkezési utalvány kibocsátási "tevékenység nem tekinthető az uniós jog értelmében vett gazdasági tevékenységnek, így az nem vizsgálható a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadsága szempontjából, másrészt ha vizsgálható is, e szabadságoknak az uniós jog alapján igazolható korlátozását jelenti" - olvasható Trócsányi László írásbeli válaszában.
A kormány a 2011-es bevezetéskor is azzal érvelt, hogy étkezési jegyek kibocsátásból származó haszon, ne a külföldi cégek nyeresége legyen, hanem azt szociális-üdültetési célokra használják fel. A Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány szociális üdültetési programjaiban 2012-2014 mintegy 400 ezren vettek részt. Vélhetően a kormány felhasználja ezt tényt a luxemburgi perben, hisz ha az nem gazdasági tevékenység, akkor lehet szociális. Ugyanakkor az sem teljesen mellékes, hogy 2012 előtt is léteztek szociális üdültetési programok.
Döntés év végére várható, így nem zárható ki, hogy 2016-ra már át is kell alakítani a hazai cafeteria-rendszert.