Idén októberben a hazai készpénzállomány átlépte a 4500 milliárd forintot, egészen pontosan 4519,6 milliárd forint forgott itthon papír és érme formájában.
Az elmúlt hónapokban a korábban tapaszalt éves bázisú kétszámjegyű növekedés némiképp lassult, az előző hónaphoz képest pedig augusztusban és szeptemberben is volt pár milliárdos visszaesés. Októberben azonban 72,3 milliárddal nőtt az állomány az előző hónaphoz és 362 milliárddal az előző évhez képest. Utóbbi 8,7 százalékos növekedés, amely messze elmarad a korábbi 15-17 százalékos bővüléstől, amikor bőven 500 milliárdos éves növekményről lehetett beszélni.
A 4500 milliárd forint óriási összeg, főleg annak tükrében, hogy 2013 elején még 2600 milliárd volt a készpénzállomány. A lakosság látra szóló- és folyószámlabetét állománya alig több mint 4 ezer milliárd, a lekötött betétek pedig nagyjából 3000 milliárdot tesznek szintén a lakossági szegmensben.
Sokba fog ez nekünk kerülni
A hatalmasra duzzadt készpénzállomány és a bankjegyek megújítása sok milliárd forintot emészt fel minden évben. Utóbbival kapcsolatban ugyanakkor az MNB korábban azt írta a Napi.hu-nak, hogy hosszú távon az új, fejlesztett bankjegyek gyártási költsége a jelenlegi ráfordításnál alacsonyabb lesz, így tehát a bankjegycsere által generált extra ráfordítások hosszú távon megtérülhetnek.
A jegybank egyébként 2015-ben összesen 10,9 milliárd forintot költött a bankjegyekre és az érmékre, jóval többet, mint az azt megelőző években bármikor. Az idei első félévben 7,9 milliárd volt a számla, vagyis várható, hogy a teljes éves összeg meghaladja majd a tavalyit.
Az MNB a héten mutatta be a megújított kétezres és ötezres bankjegyeket, amelyek a már új tíz- és húszezreseket követik. Az új pénzekkel jövő márciusban lehet találkozni a készpénzforgalomban.