A hazai autósok relatív többsége nem váltana autóról más közlekedési módra, még az esetlegesen elszabaduló üzemanyagárak mellett sem. – derül ki a Publicus által a Népszava számára készített közvélemény-kutatásból. 

A felmérés ugyanakkor megállapítja, hogy tízből egy magyar már literenként 700 forintos árnál is váltana. A válaszadók 13 százalék számára 750-850 forint a lélektani határ, 17 százalék pedig a 850 forint vagy annál magasabb üzemanyagárnál tenné le az autóját. Utóbbi csoportban a válaszok között legmagasabb értéknek az 1500 forint számított, ennél többet senki nem fizetne. Az átlagos vízválasztó a 887 forintos literár, ugyanakkor a lap megjegyezte, hogy a megkérdezettek 13 százaléka nem használ a mindennapokban autót. 

A válaszadók átlagosan 46 százaléka, de különösen a 18-29 évesek és a 60 év felettiek a hatósági áras üzemanyag megszűnése után sem szeretnék visszafogni az autóhasználatot.

Tízből mintegy két autós nem tervez jelentős mérséklést, 13 százalék viszont határozott lépéseket fontolgat, és csupán 7 százalék vallotta, hogy bár szeretne visszavenni, azt nem teheti meg. Az autósok több mint fele az elmúlt év során legalább egyszer üzemanyaghiány miatt tankolás nélkül kanyarodott ki a töltőállomásról, de a válaszadók 43 százalékánál az is előfordult, hogy a kúton csak piaci tarifás terméket talált – állapította meg a kutatás. 

A felmérés szerint az autósok a hatósági áras időszakban átlag 30 ezret költöttek üzemanyagra, de most a várakozásaik szerint változatlan közlekedési szokások mellett a havi átlag 49 ezer forintra nőhetnek a kiadások.

A 30 százalék körüli értékekről ezzel mintegy 20 százalékra csökkent azok aránya is, akik havi 11-30 ezer forintos üzemanyag-kiadással kalkuláltak. A havi 1-10 ezer forintot, illetve várhatóan semmit nem költők aránya pedig néhány százalékra zuhant. 

A kormánypártiak a szankciókat, az ellenzékiek az ársapkát okolják

Az is kiderült, hogy hatalmas eltérések mutatkoznak a politikai hovatartozás mentén: ársapkás üzemanyaghiányt csak tízből három Fidesz-KDNP-szavazó tapasztalt, szemben a bizonytalanok és ellenzékiek átlagosan felével. A megkérdezettek többége szinte mindig teli tartállyal közlekedett, de sokan kényszerből az útvonalától távolabb eső kúton vásároltak, valamint minden negyedik autós küzdött már több órás sorban állással. További érdekesség, hogy legszorgalmasabban a kormánypártok hívei tankolták mindig tele az autót a kutatás alapján.  

Míg az ellenzékiek 65, illetve a bizonytalanok 49 százaléka szerint maga a hatósági ár felelős a töltőállomások előtt kígyózó sorokért, addig ezzel a Fidesz-KDNP-szavazók csak 13 százaléka ért egyet. Helyette a többségük inkább a kormányzati propagandához simulva a „brüsszeli szankciókat” okolja.

A kormánypárti szimpatizánsok majdnem fele jelölte meg a szankciókat, mint az üzemanyaghiány forrását, ezzel csak minden negyedik ellenzéki ért egyet. Az orosz nyersolajra vonatkozó EU-s korlátozások egyébként csak december 6-án léptek hatályba, és ezek alól Magyarország mentességet kapott. További érdesség, hogy a felmérés szerint a százhalombattai finomító technikai problémáit az emberek nagyjából egyforma, átlag 26 százalékos arányban okolták hiányért.