A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) házassági és élettársi vagyonjogi ismereteket vizsgáló felmérésben a válaszadók fele nem tudta, hogy – eltérően rendelkező házassági vagyonjogi szerződés nélkül – a házastársaknak minden bevételük, de még a tartozásaik is közösek.

  • Csak a válaszadók tíz százaléka nyilatkozott úgy, hogy hasznosnak tartják, és kötöttek is már házassági vagyonjogi szerződést,
  • egyötödük pedig azt válaszolta, csak akkor fognak, ha lesz majd jelentősebb vagyonuk.
  • Csaknem felük azonban egyáltalán nem tartja szükségesnek, hogy rendelkezzenek ilyen szerződéssel a vagyonukról.
  • Kétharmaduk ugyanakkor nincs is tisztában azzal, hogy valójában mire jó a házassági vagyonjogi szerződés.

Sokan abban a tévhitben élnek, hogy házassági vagyonjogi szerződést csak azok kötnek, akik eleve a válásra készülnek, és ez kizárólag arra szolgál, hogy még békességben, tiszta fejjel el lehessen osztani a vagyont.

Valójában egy ilyen szerződésben bármilyen vagyoni kérdést tisztázni lehet, még akár azt is, hogy ki fizeti a rezsit, és ki a lakbért.

Gyors igen vagy még az sem: halasztják az inflációs lagzikat

Sokan bíznak abban, hogy egy későbbi időpontban talán kevesebből is kijön az esküvő. Tavaly még 4 millióból meg lehetett úszni egy 80 fős lakodalmat, most akár 8 millióba is belekerülhet. Bővebben>>>

Saját vagyonjogi rendszert állíthatnak fel

A szerződéssel a házaspárok saját vagyonjogi rendszert alakíthatnak ki, és eltérhetnek a törvényi szabályozástól is, ami különösen hasznos lehet akkor, ha a pár egyik tagja saját vállalkozást működtet, de nem szeretné kockára tenni a családi vagyont.

A kitöltők fele nem volt tisztában azzal, hogy a házastársaknak alapesetben a bevételük is közös, még azok a bevételek is, amelyek különvagyonból, akár az egyikük tulajdonában lévő lakás bérbeadásából származnak.

Van, ami sosem lesz közös

Kétharmaduk viszont jól tudta, hogy például a férj esküvő előtt vásárolt lakása, és minden olyan vagyontárgy, amellyel a házastársak már a házastársi vagyonközösség létrejötte előtt is rendelkeztek, automatikusan – egy szűk kivételtől eltekintve – sosem lesznek a közös vagyon részei, csak akkor, ha erről házassági vagyonjogi szerződésben rendelkeznek.

A kitöltők negyede hiszi azt tévesen, hogy öt év házasság után a felek minden vagyona automatikusan közös lesz.

Ez ugyanis csak az olyan mindennapi közös életvitelt szolgáló vagyontárgyakra vonatkozik, mint egy ágy vagy hűtőszekrény.

Mi történik az élettársak vagyonával?

Az élettársak azonban – ha nem kötnek egymással ettől eltérő élettársi vagyonjogi szerződést – végig önálló vagyonszerzők maradnak, nem keletkezik közös vagyonuk. Ezzel a kitöltők kétharmada nem volt tisztában.

Az élettársak szétválás esetén csak annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel az együttélés ideje alatt a vagyonszaporulathoz hozzájárultak.

Manapság egyre többen kalkulálnak a halállal, elvarrják a szálakat

Magyarországon egyre inkább követendő trend lett, hogy személyes vagyonunkat illetően elvarrjuk a szálakat. Tovább nőtt a végrendelkezők száma, tavaly mintegy tíz százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző közreműködésével, mint 2021-ben. Bővebben>>>

Na ezen is meglepődött a többség

A válaszadók csaknem fele szintén nem tudta, hogy ha a házasságkötést élettársi kapcsolat előzte meg, akkor

már az együttélés kezdetétől – és nem a házasságkötés időpontjától – érvényesül a törvényes vagyonjogi rendszer, vagyis visszamenőleg is keletkezhet közös vagyonuk.

A legtájékozottabbak abban voltak a kitöltők – több mint kétharmaduk tudta –, hogy a házaspároknál az örökölt és az ajándékba kapott vagyontárgyak, például egy ingatlan vagy egy autó, alapvetően nem lesznek a közös vagyon részei.