Budapesten nem érdemes időpont nélkül háziorvoshoz menni

A magyarok közül hányan tudtak találkozni a háziorvosukkal az utóbbi két évben – tette fel a kérdés a Napi.hu kérésére a Pulzus. A Pulzus a 18 év feletti lakosság körében végzett országos reprezentatív kutatásból a következő válaszok derültek ki:

• igen, időpont egyeztetés után: 36 százalék;
• igen, bementem és fogadott: 35 százalék;
• nem, a telefont se veszi fel: 5 százalék;
• nem, még most is a Covidra hivatkozik: 3 százalék;
• nem, szerencsére nem voltam beteg: 19 százalék;
• nem, azt sem tudom, ki a háziorvosom: 2 százalék.

A nemek arányában nem mutatkozik különbség, hogy ki mekkora sikerrel érte el a háziorvosát. A nők és a férfiak ugyanakkora mértékben tudtak bejutni a háziorvosukhoz időponttal és időpont nélkül is. Ahogy 19-19 százalék arányban válaszolták azt nők és férfiak, hogy szerencsére nem voltak betegek az utóbbi két évben.

Az életkorok tekintetében azonban már bőven mutatkozik eltérés, hogy kinek hogyan sikerült utolérnie a háziorvosát az elmúlt két évben. A 18-39 éves korosztály 30 százalékos arányban tudott időpont egyeztetés után bejutni a háziorvosához. Ez az arány a 40 és 59 év közti korosztályban valamivel több, 33 százalék. Majd jön egy nagy ugrás: a 60 év felettiek 47 százaléka tudott kapcsolatba lépni a háziorvosával időpont egyeztetést követően.

Budapesten nem érdemes időpont nélkül háziorvoshoz menni

A kérdést a településszerkezet alapján megközelítve egyértelműen kiderül: Budapesten és a megyeszékhelyeken lényegesen könnyebb bejutni a háziorvoshoz, amennyiben a páciensnek van telefonon előre egyeztetett időpontja, az arány itt 46 százalék. Ugyanakkor a kisebb városokban és községekben már ez a szám már csak 32 százalék. 

Viszont amikor a beteg csak úgy besétált a rendelésre, érdekes módon már megfordulnak az arányok. Sőt, Budapesten a legkevésbé érdemes időpont egyeztetés nélkül megpróbálni bejutni a háziorvoshoz. Kiderült, hogy a kisebb vidéki településeken van rá a legnagyobb esély, hogy a rendelési időben elcsípjük a háziorvost.

A kutatás adatai:

• a válaszadók 45 százaléka férfi, 55 százaléka nő volt;
• a 18-39 éves korosztály 37 százalékos arányban képviseltette magát;
• a 40-59 éves korosztály 34 százaléka válaszolt;
• a 60 év felettiek 29 százalékos arányban szerepeltek a kutatásban;
• az alapfokú végzettségűek közül a résztvevők 51 százaléka válaszolt, a középfokú végzettségűek 31 százaléka a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek pedig a 18 százaléka;
• a válaszadók 30 százaléka községben él, 35 százalékuk városban, 17 százalékuk megyeszékhelyen, 18 százalékuk pedig Budapesten.

Elfogynak a háziorvosok

A hétvégén derül ki, hogy a rezidenseken túl most már kórházi orvosokat is toboroznak Győr-Moson-Sopronban az új háziorvosi ügyeletbe. A formabontó megoldási javaslat azok után született a létszámhiány megoldására, hogy a háziorvosok az országos kamarai tiltakozáshoz csatlakozva egyelőre nem írják alá az új ügyeleti szerződésüket.

Idén február 1-én az Országos Kórházi Főigazgatóság adatai szerint 621 üres háziorvosi praxis volt az országban, ebből 13 praxis 2023. február 1-jén szűnt meg.

Az üresen álló alapellátó fogorvosi praxisok száma 214 volt, február 1-től egy újabb fogorvosi praxis szűnt meg. Nagy a baj az alapellátásban, erre hívta fel a figyelmet a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is. Állításuk szerint összesen öt olyan háziorvos praktizál ma Magyarországon, aki 30 év alatti.

Ráadásul a háziorvosok életét a februárban bevezetett új, az OMSZ által irányított ügyeleti rendszer is nehezíti. Ebben egyelőre ugyanis nem sikerült annyi háziorvost bevonni, hogy a nekik szánt feladatot elláthassák.

A MOK küldöttgyűlésén korábban egyhangúlag döntöttek arról, hogy a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok pedig az önkéntes többletmunkájuk felmondását tegyék letétbe.

A MOK szerint akár 4500 orvosi is dönthet úgy, hogy letétbe helyezi a szerződését.

Kincses Gyula, a MOK elnöke az új ügyeleti rendszerről elmondta: nem azt mondjuk, hogy az ügyeleti szerződés rossz, ugyanígy, nem az önként vállalt túlmunkával van baj, de az önkéntes túlmunka tartja életben a rendszert, a kollégák ennek a felmondását teszik letétbe. Ez nem sztrájk, vagy a kötelező feladatok megtagadása, csupán az önkéntes feladatok felfüggesztése. De annyira sérülékeny a rendszer, hogy ez is érdemi zavart okozhat – véli a MOK elnöke.