Március végére 61 395,5 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A lakosság több mint 700 milliárd forintot tudott félretenni, az árfolyamok viszont a koronavírus-járvány miatt lejtőre kerültek, ennek köszönhetően 106,4 milliárd forint árfolyamveszteséget is elszenvedtek a kisbefektetők.

Ez persze összesített adat, akik euróval vagy más olyan valutával rendelkeztek, amely erősödött a forinthoz képest, nagyon sokat nyertek, akik viszont részvényeket, befektetési alapokat tartottak, vagy pedig életbiztosításuk, nyugdíjpénztári megtakarításuk volt, jellemzően buktak az év elején.

Kapcsolódó

Rengeteg készpénz

A háztartások készpénzállománya tovább nőtt 5385 milliárd forintra. Csaknem 160 milliárd forintnyi friss pénzt halmoztak fel otthon a családok, emellett az árfolyamváltozáson is nyertek azok, akiknek valutájuk volt. A felhalmozás kissé csalóka adat, hiszen március 19-től életbe lépett a törlesztési moratórium, a számlákon azért is maradhatott több pénz, mert a családok nagyobbik része nem fizette be a törlesztőrészletét.

A március végére 360 forint fölé szökő euróárfolyam miatt azok, akik külföldi készpénzzel rendelkeztek 29,2 milliárd forintot nyertek a negyedév során, így a devizás készpénzállomány 356 milliárd forint fölé emelkedett, ami tízéves rekord. Érdekes módon ezt a nyereséget a kisbefektetők nem realizálták, a statisztikák szerint a lakosság nem váltotta át a megdrágult eurót, dollárt forintra. Az is igaz persze, hogy a valutaváltók marzsa úgy megnőtt, hogy valószínűleg nem is volt érdemes ezzel próbálkozni.

A betétek állománya is nőtt az első negyedévben, a folyószámlabetéteké bő 230 milliárd forinttal 7385,8 milliárd forintra hízott, míg az egyé betéteké 84 milliárd forinttal 3334,6 milliárdra. A növekedés kisebbik része - nagyjából 140 milliárd forint - származott a megtakarításokból, a többi árértékelődés volt. Azok, akik devizabetéttel rendelkeztek, csaknem 180 milliárd forintot nyertek az első negyedévben. A devizabetétesek sem döntöttek úgy tömegesen, hogy a gyenge forint láttán, átváltják a pénzüket, sőt voltak olyanok, akik úgy döntöttek, most váltanak devizára, hátha még tovább romlik a forint. Az első negyedév végén ennek köszönhetően csaknem 1400 milliárd forintnyi lakossági devizabetét volt a hazai bankokban, ami történelmi rekord. Külföldi bankokban pedig 825 milliárd forintot tartottak a magyarok, ez is historikus csúcsnak számít.

Háztartások vagyona 2020. március 31-én
Háztartások pénzügyi eszközeiMilliárd forint
Készpénz5385,022
Folyószámla betétek7385,83
Egyéb betétek3334,563
Rövid lejáratú hitelpapírok1740,812
Hosszú lejáratú hitelpapírok6907,776
Hitelek2032,168
Tőzsdei részvények732,759
Nem tőzsdei részvények2164,065
Egyéb tulajdonosi részesedések18335,105
Befektetési jegyek3826,183
Biztosítástechnikai tartalékok4407,435
Pénzügyi derivatívák12,6
Egyéb követelések5131,175
Pénzügyi eszközök összesen61395,493
Kötelezettségek összesen10415,589
Hitelek8904,512
Egyéb tartozások1496,579
Nettó pénzügyi vagyon50979,904
Forrás: MNB

Még vettek állampapírt

Az első negyedévben még vásárolták az háztartások az állampapírt is. A jegybank adatai szerint 645,7 milliárd forintnyi hosszú lejáratú kötvényt vettek, miközben 339 milliárd forintnyi egyévesnél rövidebb állampapírt váltottak vissza. Ennek köszönhetően 8369,1 milliárd forintra emelkedett a háztartások állampapír-állománya. A növekedés viszont a januári és februári vásárlásoknak köszönhető, márciusban már több állampapírt adtak el a magyar családok, mint amennyit vettek. Az áprilisi értékesítési adatok sem voltak fényesek, így nem kizárt, hogy a második negyedévben már csökkenő állományokról számolhat be az MNB.

A lakosságnál van még másféle hitelpapír is mintegy 280 milliárd forint értékben, ennek a döntő része külföldi kötvény. Banki kötvényben és jelzáloglevélben 57,3 milliárd forintot tartanak a magyar háztartások, vállalati kötvényben pedig csupán 12,3 milliárdot.

A részvények és részesedések értéke 25058,1 milliárd forint volt március végén, ez kevesebb, mint az év végén volt főleg annak köszönhetően, hogy 130 milliárd forintot buktak a kisbefektetők a papírjaikon. A statisztika elég furcsa, mivel a tőzsdei részvényeket 247,9 milliárd, a befektetési alapokon pedig 225,6 milliárd forintos árfolyamveszteséget állapított meg, de a nem tőzsdei részvények és az egyéb tulajdonosi részesedések értéke nőtt az MNB szerint, mintha a nem tőzsdén jegyzett magyarországi cégek értéke felfelé ment volna a járvány és a gazdasági válság ellenére is.

Lejtőn a nyugdíjpénzek

Hatalmas árfolyamveszteséget könyvelhettek el az életbiztosítással rendelkezők és a nyugdíjpénztári tagok is. Az életbiztosítási díjtartalékok 93,2 milliárd, a nyugdíjpénztári alapokon 112,8 milliárd forintos bukóban voltak három hónap alatt, emiatt az állományok is csökkentek. Életbiztosításban alig 2000 milliárd forint volt, a nyugdíjpénztárak vagyona pedig 1900 milliárd forint alá esett, ami 2018 vége óta nem fordult elő. Bár az intézmények figyelmeztették a tagjaikat, hogy a befektetések visszaváltása a válság idején nem tanácsos, sokan nem hallgattak rájuk. A magánnyugdíjpénztárakból például 23,3 milliárd forintot vettek ki, aminek egy része ugyan reálhozam is lehetett, de a többsége az államhoz kerülhetett át. A tavaly év végén még szép reálhozam a legtöbb pénztártagnál a tőzsdei esések miatt összezsugorodhatott. Szerencsére az önkéntes nyugdíjpénztárak és az életbiztosítók ügyfelei nem kapkodtak, ők tovább gyarapították az első negyedévben is a megtakarításukat.

A jegybanki adatsor nyilvántartja a magánnyugdíj-pénztári átlépések miatti követeléseket is. Azoknak a pénztártagoknak, akik 2011-től átléptek az egypilléres állami rendszerbe, még mindig 2782,6 milliárd forinttal tartozik az állam. Elszomorító adat a jegybanki statisztikában, hogy március végén rekord szinten állt a háztartások munkabér-követelése, a munkáltatók 832,2 milliárd forintnyi bérrel tartoztak, összesen 38,8 milliárd forinttal nőtt az elmaradásuk. Az adóhatóság viszont sietett visszautalni a családoknak járó adó- és járulékkedvezményeket, az ilyen jellegű követelések mennyisége 107,2 milliárd forinttal csökkent.

Növekvő adósság

A háztartások kötelezettségei 10415,6 forintra nőtt március végére, ebből több mint 9000 milliárd forint volt a bankhitel. A kötelezettségek és a pénzügyi vagyon eredőjeként a nettó pénzügyi vagyon 50 979,9 milliárd forintra emelkedett, vagyis háztartásonként már 12,5 milliárd forint fölött van - elméletben. Az államosított magán-nyugdíjpénztári követelést, vagy a munkáltatótól meg nem kapott béreket ugyanis aligha tudja egy háztartás elkölteni. Emellett korábbi jegybanki felmérésekből lehet tudni, hogy azok a háztartások, amelyek a leginkább el vannak adósodva, nem rendelkeznek egyáltalán megtakarításokkal. A pénzügyi vagyon nagyobbik része a felső tíz százaléknál halmozódik fel.

Az első negyedévben mindenesetre a háztartások csaknem 260 milliárd forintnyi új hitelt vettek még fel. Ingatlanhitelből csaknem 60 milliárd forintnyival vett fel többet a lakosság, mint amennyit visszafizetett, fogyasztási és egyéb hitelből 187,7 milliárd forint volt a nettó hitelfelvétel.