Ezek a családok jártak nagyon jól a koronavírussal

Március végére 61 395,5 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A lakosság több mint 700 milliárd forintot tudott félretenni, az árfolyamok viszont a koronavírus-járvány miatt lejtőre kerültek, ennek köszönhetően 106,4 milliárd forint árfolyamveszteséget is elszenvedtek a kisbefektetők.

Ez persze összesített adat, akik euróval vagy más olyan valutával rendelkeztek, amely erősödött a forinthoz képest, nagyon sokat nyertek, akik viszont részvényeket, befektetési alapokat tartottak, vagy pedig életbiztosításuk, nyugdíjpénztári megtakarításuk volt, jellemzően buktak az év elején.

Rengeteg készpénz

A háztartások készpénzállománya tovább nőtt 5385 milliárd forintra. Csaknem 160 milliárd forintnyi friss pénzt halmoztak fel otthon a családok, emellett az árfolyamváltozáson is nyertek azok, akiknek valutájuk volt. A felhalmozás kissé csalóka adat, hiszen március 19-től életbe lépett a törlesztési moratórium, a számlákon azért is maradhatott több pénz, mert a családok nagyobbik része nem fizette be a törlesztőrészletét.

A március végére 360 forint fölé szökő euróárfolyam miatt azok, akik külföldi készpénzzel rendelkeztek 29,2 milliárd forintot nyertek a negyedév során, így a devizás készpénzállomány 356 milliárd forint fölé emelkedett, ami tízéves rekord. Érdekes módon ezt a nyereséget a kisbefektetők nem realizálták, a statisztikák szerint a lakosság nem váltotta át a megdrágult eurót, dollárt forintra. Az is igaz persze, hogy a valutaváltók marzsa úgy megnőtt, hogy valószínűleg nem is volt érdemes ezzel próbálkozni.

A betétek állománya is nőtt az első negyedévben, a folyószámlabetéteké bő 230 milliárd forinttal 7385,8 milliárd forintra hízott, míg az egyé betéteké 84 milliárd forinttal 3334,6 milliárdra. A növekedés kisebbik része - nagyjából 140 milliárd forint - származott a megtakarításokból, a többi árértékelődés volt. Azok, akik devizabetéttel rendelkeztek, csaknem 180 milliárd forintot nyertek az első negyedévben. A devizabetétesek sem döntöttek úgy tömegesen, hogy a gyenge forint láttán, átváltják a pénzüket, sőt voltak olyanok, akik úgy döntöttek, most váltanak devizára, hátha még tovább romlik a forint. Az első negyedév végén ennek köszönhetően csaknem 1400 milliárd forintnyi lakossági devizabetét volt a hazai bankokban, ami történelmi rekord. Külföldi bankokban pedig 825 milliárd forintot tartottak a magyarok, ez is historikus csúcsnak számít.

Még vettek állampapírt

Az első negyedévben még vásárolták az háztartások az állampapírt is. A jegybank adatai szerint 645,7 milliárd forintnyi hosszú lejáratú kötvényt vettek, miközben 339 milliárd forintnyi egyévesnél rövidebb állampapírt váltottak vissza. Ennek köszönhetően 8369,1 milliárd forintra emelkedett a háztartások állampapír-állománya. A növekedés viszont a januári és februári vásárlásoknak köszönhető, márciusban már több állampapírt adtak el a magyar családok, mint amennyit vettek. Az áprilisi értékesítési adatok sem voltak fényesek, így nem kizárt, hogy a második negyedévben már csökkenő állományokról számolhat be az MNB.

A lakosságnál van még másféle hitelpapír is mintegy 280 milliárd forint értékben, ennek a döntő része külföldi kötvény. Banki kötvényben és jelzáloglevélben 57,3 milliárd forintot tartanak a magyar háztartások, vállalati kötvényben pedig csupán 12,3 milliárdot.

A részvények és részesedések értéke 25058,1 milliárd forint volt március végén, ez kevesebb, mint az év végén volt főleg annak köszönhetően, hogy 130 milliárd forintot buktak a kisbefektetők a papírjaikon. A statisztika elég furcsa, mivel a tőzsdei részvényeket 247,9 milliárd, a befektetési alapokon pedig 225,6 milliárd forintos árfolyamveszteséget állapított meg, de a nem tőzsdei részvények és az egyéb tulajdonosi részesedések értéke nőtt az MNB szerint, mintha a nem tőzsdén jegyzett magyarországi cégek értéke felfelé ment volna a járvány és a gazdasági válság ellenére is.

Lejtőn a nyugdíjpénzek

Hatalmas árfolyamveszteséget könyvelhettek el az életbiztosítással rendelkezők és a nyugdíjpénztári tagok is. Az életbiztosítási díjtartalékok 93,2 milliárd, a nyugdíjpénztári alapokon 112,8 milliárd forintos bukóban voltak három hónap alatt, emiatt az állományok is csökkentek. Életbiztosításban alig 2000 milliárd forint volt, a nyugdíjpénztárak vagyona pedig 1900 milliárd forint alá esett, ami 2018 vége óta nem fordult elő. Bár az intézmények figyelmeztették a tagjaikat, hogy a befektetések visszaváltása a válság idején nem tanácsos, sokan nem hallgattak rájuk. A magánnyugdíjpénztárakból például 23,3 milliárd forintot vettek ki, aminek egy része ugyan reálhozam is lehetett, de a többsége az államhoz kerülhetett át. A tavaly év végén még szép reálhozam a legtöbb pénztártagnál a tőzsdei esések miatt összezsugorodhatott. Szerencsére az önkéntes nyugdíjpénztárak és az életbiztosítók ügyfelei nem kapkodtak, ők tovább gyarapították az első negyedévben is a megtakarításukat.

A jegybanki adatsor nyilvántartja a magánnyugdíj-pénztári átlépések miatti követeléseket is. Azoknak a pénztártagoknak, akik 2011-től átléptek az egypilléres állami rendszerbe, még mindig 2782,6 milliárd forinttal tartozik az állam. Elszomorító adat a jegybanki statisztikában, hogy március végén rekord szinten állt a háztartások munkabér-követelése, a munkáltatók 832,2 milliárd forintnyi bérrel tartoztak, összesen 38,8 milliárd forinttal nőtt az elmaradásuk. Az adóhatóság viszont sietett visszautalni a családoknak járó adó- és járulékkedvezményeket, az ilyen jellegű követelések mennyisége 107,2 milliárd forinttal csökkent.

Növekvő adósság

A háztartások kötelezettségei 10415,6 forintra nőtt március végére, ebből több mint 9000 milliárd forint volt a bankhitel. A kötelezettségek és a pénzügyi vagyon eredőjeként a nettó pénzügyi vagyon 50 979,9 milliárd forintra emelkedett, vagyis háztartásonként már 12,5 milliárd forint fölött van - elméletben. Az államosított magán-nyugdíjpénztári követelést, vagy a munkáltatótól meg nem kapott béreket ugyanis aligha tudja egy háztartás elkölteni. Emellett korábbi jegybanki felmérésekből lehet tudni, hogy azok a háztartások, amelyek a leginkább el vannak adósodva, nem rendelkeznek egyáltalán megtakarításokkal. A pénzügyi vagyon nagyobbik része a felső tíz százaléknál halmozódik fel.

Az első negyedévben mindenesetre a háztartások csaknem 260 milliárd forintnyi új hitelt vettek még fel. Ingatlanhitelből csaknem 60 milliárd forintnyival vett fel többet a lakosság, mint amennyit visszafizetett, fogyasztási és egyéb hitelből 187,7 milliárd forint volt a nettó hitelfelvétel.