Nagyon kemény volt a harmadik negyedév a magyar háztartások számára - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból. A pénzügyi vagyon ugyan nőtt, mind a bruttó, mint a nettó számokból ez látszik, de a megtakarítási képesség drámaian visszaesett. Mindössze 109,3 milliárd forintnyi friss pénzt tettek félre a háztartások, aminél kevesebbet utoljára 2015. első negyedévében mért a statisztika.
Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy az a negyedév a brókerbotrányokról volt híres, a kisbefektetők bent ragadt százmilliárdjai és a befektetési cégek iránt megrendült bizalom egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy mindössze 98,5 milliárd forintnyi friss pénz áramlott befektetésekbe. Az idei harmadik negyedévben azonban ilyen események nem történtek, a megtakarítások visszaesése vélhetően az inflációnak, az energetikai beruházásoknak köszönhető, amelyek felemésztették a lakosság tartalékait.
2022 októberére a háztartások pénzügyi vagyona 81 876 milliárd forintra nőtt, a tartozásokkal korrigált nettó pénzügyi vagyon pedig a 67 799,8 milliárd forintra emelkedett. A növekedés döntő részben annak tudható be, hogy a vizsgált három hónapban több mint 1600 milliárd forinttal nőtt a befektetések összértéke, a jegybank adatai szerint főleg az egyéb tulajdonosi részesedések - vagyis a cégekben lévő érdekeltségek - értéke növekedett, ez 1150 milliárd forintot hozott a vállalkozóknak. A befektetési alapok is kezdtek termőre fordulni, és hoztak némi nyereséget.
Döbbenetes mértékben nőtt a deviza megtakarítások mennyisége
Emellett bő 300 milliárd forintot kerestek azok is, akik devizában tartották a megtakarításukat, a deviza készpénzen és a devizabetéteken is jelentős nyereséget értek el a háztartások a szeptember végén 425 forint körül járó euró és 435 forintos dollárárfolyamoknak köszönhetően. A külföldön tartott betétek is 90 milliárd forinttal értek többet, mint három hónappal korábban. A többi eszközön: tőzsdei részvények, nyugdíjpénztári vagy életbiztosításokban lévő megtakarítások, csak buktak a kisbefektetők.
Bár rendkívül kockázatosak, a deviza megtakarítások az idén nagyon mentek. Az első negyedévben rengeteg készpénzt is váltott a lakosság, amiben szerepet játszhatott az orosz-ukrán háború kitörése. A számlán tartott devizaösszeg is megugrott, kilenc hónap alatt csaknem 390 milliárd forintnyi friss devizabetétet helyezett el a lakosság a bankoknál abban bízva, hogy jobban jár ezzel, mint a forint alapú befektetésekkel. A külföldi betétállomány is dinamikusan nőtt, több mint 140 milliárd forintot vittek ki a magyarok külföldi bankokba.
A deviza készpénzállomány 33 százalékkal nőtt az év eleje óta, 514 milliárd forintos történelmi csúcson volt szeptember végén, hazai bankokban 2561 milliárd, külföldiekben is több mint 1500 milliárd forintot tartottak a magyarok. Ezek mind historikus rekordnak számítanak, a hazai devizabetét-állomány csaknem 40, a külföldi 32 százalékkal nőtt január óta. Érdekesség, hogy a forint készpénz-állomány növekedése a harmadik negyedévben megállt, kis mértékben csökkent a háztartásoknál kint lévő bankjegyek mennyisége 6 344,5 forintra.
Az alacsony kamatot fizető forint betétektől is elfordult a lakosság, immár második negyedéve kifelé áramlik a pénz a bankokból, a lakosság más, nagyobb kamatot ígérő befektetést keres ezek helyett, ha éppen nem devizára váltja a pénzét.
Menekült a lakosság az állampapírból is
Az állampapírok iránti kereslet is durván visszaesett a harmadik negyedévben. Szeptemberben az MNB adatai szerint a háztartások csaknem 342 milliárd forintot vontak ki állampapírokból. A Magyar Állampapír Pluszt (máp+) már senkinek sem kell, akinek van, az pedig - érthetően - kevesli az öt évre ígért átlagosan 4,95 százalékos hozamot. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapja szerint már bőven 3 ezer milliárd forint alatt van a máp+-ban lévő megtakarítások összege, holott egy éve még ennek a kétszerese körül jár a volumen.
A szeptemberben kínált lakossági állampapírok sem voltak elég vonzóak a kisbefektetőknek, a 6,6 százalékos induló kamatot a Prémium Magyar Állampapírnál (PMÁP) sokan kevesellték, és az egyéves lakossági papírokra kínált 7 százalék is elég sovány az intézményi papírok hozamával összehasonlítva. A katasztrofális értékesítési adatok után nem meglepő, hogy az ÁKK gyorsan előrukkolt azokkal a lakossági kötvényekkel, amelyek már az indulásukkor 11 százalék fölötti kamatot fizetnek.
Szeptember végén az új állampapírok sikere még nem látszott az értékesítési számokban, a lakosságnál lévő állampapírok mennyiség hosszú idő után ismét 10 ezer milliárd forint alá csökkent, 2021 augusztusa óta nem látott mélypontra esett vissza.
A részvénypiac és a befektetési alapkezelők nyerték meg a nem eléggé vonzó állampapírokból kiáramló lakossági pénzeket. A befektetési alapokba a harmadik negyedévben 487,4 milliárd forintnyi friss pénz áramlott, a teljes alapokban lévő háztartási vagyon ezzel és a hozamoknak köszönhetően 6233 milliárd forintos történelmi csúcsra ért. Bár a külföldi alapok is népszerűek voltak az elmúlt években, az idén az állampapíroktól való elfordulás nagy nyertesei a hazai befektetési alapok voltak.
Az OTP mindenkinek kellett
A kockázat egyre kevésbé zavarja a lakosságot, hiszen a másik nagy kedvenc a részvény volt, azon belül is az OTP tűnik a legnagyobb favoritnak. A bank harmadik negyedéves eredményeit bemutató sajtótájékoztatón elmondták, hogy a lakossági kézben lévő részvények aránya 5 százalékról 18 százalékra nőtt az év eleje óta, és ezt az MNB-s adatok is alátámasztják. Az év eleje óta kilenc hónap alatt csaknem 430 milliárd forintnyi úgynevezett "egyéb monetáris társaság" által kibocsátott részvényt vettek a háztartások. Egyéb monetáris intézményből, vagyis bankból három társaságnak a részvényei forognak a Budapesti Értéktőzsdén, ezek az OTP, az MKB és a Takarék Jelzálogbank. Az utóbbi kettőnek azonban nincs vagy csak minimális forgalma van, a beáramlott lakossági százmilliárdok így vélhetően OTP-részvényekbe kerültek.
A lakossági tőkebeáramlás sem segített azonban az extraprofitadótól, kamatstoptól és az orosz-ukrán háborútól is szenvedő magyar hitelintézet árfolyamán, ezért a kisbefektetőknél lévő bankrészvények értéke a gigantikus tőkebeáramlás ellenére sem növekszik, gyakorlatilag március óta 500 milliárd forint körül van. Jelenleg tőzsdei részvényekben 1633 milliárd forint körüli összeget tartanak a kisbefektetők, ebben benne vannak a magyar és a külföldi részvények is.
A legnagyobb magánvagyon nem tőzsdei cégekben, még csak nem is részvénytársaságokban, hanem más cégekben halmozódik fel, ezek értéke a 25 ezer milliárd forintot is meghaladja. Érdekes módon az ilyen társaságok értéke az MNB adatai szerint folyamatosan nő akkor is, ha válság van.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Sokakat aggaszthat, hogy a hosszútávú megtakarítások az idén nem képesek felvenni a versenyt az inflációval, sőt csökken az értékük. A biztosítástechnikai tartalékokba a jegybanki adatok szerint az idén is áramlott be pénz, mind az életbiztosításoknál, mind a nyugdíjpénztáraknál ez volt a helyzet. A hozamok viszont negatívak maradtak, ezért a díjtartalékok összességében véve csökkentek. Életbiztosításokban szeptember végén 2339 milliárd, nyugdíjpénztárakban 2059 milliárd forint volt.
Ebből 241 milliárd forint volt a magán-nyugdíjpénztári megtakarítás, ennyi maradt a négy intézményben a 12 évvel ezelőtt kezdődött államosítás után. A statisztika nyilvántartja az államosított nyugdíjpénzt is, mint a háztartások követeléseit, bár bajos lenne azt a pénzt a gyakorlatban előkeríteni, hiszen az államosított nyugdíjvagyont már régen értékesítették, az állampapírokból az államadósságot csökkentették, a részvényeket és a többi eszközt pedig eladták. Az MNB ennek ellenére 2715,7 milliárd forintnyi követelésként még mindig nyilvántartja ezt az állományt.
Csúcson a tartozások
Bár a lakossági hitelfelvételek üteme lassult, az új kihelyezések volumene csökkent, miután a mostani kamatok mellett egyre kevesebben akarnak eladósodni, a háztartások kötelezettségei még mindig nőnek. 14 ezer milliárd forint fölé emelkedett ez az összeg szeptember végére, ami új történelmi csúcs. Ebből 12 200 milliárdot tettek ki a hitelek, a többi egyéb tartozás, 815,8 milliárd például adó- és járulékkövetelés.
A harmadik negyedévben valamivel több mint 170 milliárd forint volt a nettó hitelfelvétel, ez nagyjából a fele a második negyedévinek, és alig több mint a harmada az egy évvel korábbinak. Főleg a fogyasztási hiteleket vették fel a háztartások a bankoktól, emellett az ingatlanhitelek is jól mentek, a pénzügyi vállalkozásoktól felvett fogyasztási hiteleknél ugyanakkor hatalmas mennyiséget törlesztett a lakosság, több mint 150 milliárd forintnyi egyetlen negyedév alatt.
Vagyonelemek | Összeg (milliárd forint) |
Pénzügyi eszközök | 81 876,0 |
1 Készpénz és betétek | 21 946,3 |
1a Készpénz | 6 858,5 |
1b Betét, forint | 11 010,5 |
1c Betét, deviza | 4 077,3 |
2 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok | 10 057,8 |
2a Nem pénzügyi vállalatok értékpapírjai | 27,9 |
2b Hitelintézetek értékpapírjai | 74,8 |
2c Központi kormányzat értékpapírjai | 9 729,0 |
2d Külföldi értékpapírok | 226,0 |
2e Egyéb szektorok értékpapírjai | 0,1 |
3 Hitelek | 2 852,6 |
4 Részvények és részesedések | 36 047,7 |
4a Tulajdonosi részesedések nem pénzügyi vállalatokban | 25 634,1 |
4b Tulajdonosi részesedések pénzügyi vállalatokban | 868,5 |
4c Külföldi tulajdonosi részesedések | 3 312,2 |
4d Belföldi befektetési jegyek | 5 360,6 |
4e Külföldi befektetési jegyek | 872,3 |
5 Biztosítástechnikai tartalékok | 5 119,8 |
5a Életbiztosítási díjtartalékok | 2 339,1 |
5b Nyugdíjpénztári díjtartalékok | 2 059,4 |
5c Egyéb biztosítási tartalékok | 721,4 |
6 Pénzügyi derivatívák | 3,7 |
7 Egyéb követelések | 5 848,1 |
7a Kereskedelmi hitelek | 208,6 |
7b Ki nem fizetett keresetek | 1 016,8 |
7c Egyéb | 4 622,7 |
Kötelezettségek | 14 076,3 |
8 Hitelek | 12 200,2 |
8a Ingatlanhitel hitelintézetektől, forint | 5 005,7 |
8b Ingatlanhitel hitelintézetektől, deviza | 2,6 |
8c Fogyasztási és egyéb hitel hitelintézetektől, forint | 5 053,4 |
8d Fogyasztási és egyéb hitel hitelintézetektől, deviza | 32,6 |
8e Hitel egyéb pénzügyi vállalatoktól, forint | 899,5 |
8f Hitel egyéb pénzügyi vállalatoktól, deviza | 21,9 |
8g Hitel egyéb szektoroktól | 1 184,5 |
9 Pénzügyi derivatívák | 9,4 |
10 Egyéb kötelezettségek | 1 866,7 |
Nettó pénzügyi vagyon | 67 799,8 |
Forrás: MNB |