Csak az államtitkár személye változott, az egészségügy kihívásai nem - mondta Mészáros János, egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár a Napi.hu egészségügyi konferenciáján tartott előadásában. A lakosság egészségi állapota továbbra is rossz, nagyok az egyenlőtlenségek, s bár most épp stagnál az orvoselvándorlás, de így is nagyon sokan hiányoznak a rendszerből. Azt azonban biztatónak tartotta, hogy egyre több rezidens kapcsolódik be a szakorvosképzésbe. Az alapellátás és az egészségtudatosság fejlesztése, az edukáció az egészségpolitika fundamentumai, az egyén egészségi állapotát ugyanis csak mintegy 15-20 százalékban határozza meg az ellátórendszer, a többi saját felelősség - fogalmazott Mészáros.
Az intézményrendszer kapcsán megemlítette, fontos szétválasztani az aktív és a szociális ellátást, a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusban pedig a gyermektraumatológiai és a pszichiátriai ellátás, valamint az eddig kimaradt közép-magyarországi régió fejlesztése kerül a középpontba a budapesti szuperkórházzal együtt.
Kapcsolódó
Mire optimalizáljon az átalakítás?
A betegek, a beszállítók és az intézményfinanszírozás közötti feszültségeket górcső alá vevő kerekasztal-beszélgetés moderátora, Sinkó Eszter, az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgató-helyettese azt firtatta: vajon költségkontrollra vagy egészségnyereségre optimalizálják az ellátórendszert. Mészáros János úgy vélte: az intézményrendszer és annak öncélú életben maradása a múlt, az igényekhez és az egészségnyereséghez való igazodás a jövő, ez utóbbi mentén kell az egészségügy jövőképét elképzelni.
Kellemetlen, sőt rossz szituációkat eredményezne, ha az egészségügyben a pénz lenne az elsődleges és döntő szempont, a beteg igényei mellett azonban az egyéni felelősségnek is szerepet kell kapnia - mondta Mészáros. A Kórházszövetség elnökének drámai helyzetértékelésére - kiégett, agyonhajszolt dolgozók, rossz egészségi állapotú lakosság - is reflektálva elmondta: próbálják mederben tartani a folyamatokat, a problémafelvetésekre viszont megoldási javaslatokat is várnak, méltatlankodásból nem lesz közös megegyezés.
Helyzet van, hemzsegnek a betegek az intézményekben
A súlyos mortalitási és morbiditási tényezőket hordozó lakosságra kell optimalizálni, helyzet van, be kell avatkozni, a magyar közélet kulcskérdésévé kell tenni az egészségügyet - összegezte véleményét Velkey György. A hatékonysági tartalékot a rendszer jelen állapotában befogadni nem tudja - erősítette meg az előadásban elmondottakat. Érthetetlennek nevezte az intézményrendszer öncélú életben tartásával kapcsolatos felvetést, mondván bejutási protokollok alapján hemzsegnek a betegek az intézményekben, az intézményvezető pedig felelős az ellátásukhoz szükséges humán és tárgyi feltételek kiállításáért.
Társadalmi megegyezés és politikai döntés kell
Az orvostechnikai eszközök beszállítói maximum abban dönthetnek, hogy adott feltételek mellett szállítanak-e, vagy sem - ezt már Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára válaszolta Sinkó Eszter kérdésére. Úgy vélte, társadalmi megegyezésnek és politikai döntésnek kell megalapozni a rendszert.
A kórházadósságok újbóli növekedése nem lepte meg a kerekasztal résztvevőit, bár Mészáros János csökkenő tendenciát vélt felfedezni a konszolidáció utáni időszakban. Sinkó Eszter pedig arról beszélt, még mindig nem sikerült megértetni a döntéshozókkal: az alapdíjak emelése nélkül nem fordulhat meg a növekedés trendje. Rásky László kasszasöprést firtató kérdésére kiderült, az egészségbiztosítási alap maradványát mégis szétosztják, december közepén derül ki, hogy ez mekkora összeget jelent. A 60 milliárdos konszolidációból még ki nem utalt 1,2 milliárdot pedig december 15-ig átutalják.