Komoly béremelések várhatóak Magyarországon, és a következő két-három évben is fenn tud maradni a lendület ezen a területen – lengette be szokásos péntek reggeli közmédiás rádióinterjújában Orbán Viktor. „A bérnövekedés kívánatos dolog, de észszerűen kell történnie, így jobb, ha azok döntenek róla, akik csinálják. Az a legjobb, ha megállapodnak a munkavállalók és munkaadók” – fogalmazott a kormányfő.

A jelek szerint nem puszta ígérgetésről és kampányfogásról van szó, ugyanis a csütörtökön tartott kormányinfón elhangzott, hogy már megkezdődtek a tárgyalások a minimálbérről és a garantált bérminimumról. A legutóbbi kormányülésen felhatalmazták Nagy Mártont, hogy a nemzetgazdasági miniszter tárgyaljon a munkavállalókkal és a munkaadókkal egy jelentős minimálbér- és garantált bérminimum növekedésről – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Kapcsolódó

A minimálbér és a bérminimum összekapcsolása nem lehetetlen, de túl nagy köztük a különbség, jövőre tehát ezzel biztosan nem kell számolni – a kormány ugyanakkor eltökélt abban, hogy hosszabb béremelési program következhet

 – tette hozzá Gulyás Gergely.

Az Economx mindeközben megtudta, hogy már nyár vége óta, több körben zajlanak a két- és háromoldalú egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésein. Legközelebb szeptember 17-én a munkáltatók és a munkavállalók egyeztetnek a minimálbérről és a bérminimumról, egy nappal később, 18-án pedig a kormány képviselőivel tárgyalják át az addigi fejleményeket.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke portálunknak elmondta, a munkavállalói oldal egy új típusú struktúrát szeretne bevezetni, amely számos jogszabály változtatásával is járna. Ennek az a lényege, hogy középtávon ágazati kollektív szerződéseken alapuló tarifa megállapodások lépnének a garantált bérminimum helyébe. Ezek a megállapodások a szükséges garanciák mellett az egyes ágazatokra lennének lebontva.

Ha nincs erre mód, akkor viszont mind a két bérelemet, a minimálbért és a garantált bérminimumot is meg kell tartani. A Liga soha nem támogatta, hogy a kettőt összevonják, azaz, hogy egyszerűen megszüntessék a garantált bérminimumot – magyarázta érdeklődésünkre a szakszervezeti vezető. Az ágazati megállapodásokra azért van szükség, mert hazánkban a kollektív szerződések lefedettsége mindössze 10 százalékos. A szakszervezeti vezető leszögezte azt is, hogy mindenképpen több éves megállapodásban gondolkodnak ők is.

Megmondták a nyugdíjasok, mennyi pénz kell nekik, a normális élethez

A legújabb kutatásból látható, hogy a 200 ezer forint alatti összeget már csak nagyon kevesen választották.

A részletekről ITT írtunk bővebben.

Túl a Barátságon

A héten nem csupán a várható bérekről, hazánk energiaellátásáról is kedvező hírek érkeztek. Több hónapnyi bizonytalanság után szeptember 9-én közölte a Mol, hogy sikerült megállapodni a Barátság vezetéken keresztül – Ukrajna és Belarusz területén át – Oroszországból történő kőolajszállítás biztosítottságáról. Magyarország és Szlovákia ellátása így, az előzetes híresztelésekkel ellentétben nem szenved hiányt a jövőben. Az új eljárás és a szállítási megállapodások megfelelnek a szankcióknak és rendelkezéseknek.

Az új megállapodás fenntartható megoldást kínál az Oroszországból érkező kőolaj szállítására a Barátság kőolajvezetéken. Ezt kiemelkedő eredménynek tartom, mivel lehetővé teszi, hogy a Mol továbbra is a leghatékonyabb és legmegbízhatóbb kőolaj-feldolgozási technológiát alkalmazza a magyarországi és szlovákiai finomítókban, és végső soron hozzájárul mindkét ország ellátásbiztonságához

– mondta el Szabó Gabriel, a Mol-csoport Downstream üzletágának ügyvezetője.

Hernádi Zsolt: „Egy cső jó, két cső jobb”

Hétfő este derült ki, hogy több hónapon át tartó bizonytalanság után nyélbe ütötték a megállapodást: a Barátság kőolajvezetéken keresztül biztosítva lesz az Oroszországból történő kőolajszállítás. Ennek apropóján adott interjút a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója.

„Magyar TV-be magyar Netflixet"

Szintén a hét nagy híre volt a hazai piacról, hogy együttműködési megállapodást kötött egymással az RTL és a 4iG. A megállapodás jegyében 2025 januártól a 4iG magyar piacon egyedüli telekommunikációs szolgáltatóként értékesítheti az RTL streamingjét, az RTL+-t.

Ezzel együtt bemutatták a OneTV nevű új televíziós platformot is, amely egyesíti a hagyományos televíziós tartalmakat és a streaminget. A csoport – így a Vodafone Magyarország és a DIGI – ügyfelei akár előfizetésük részeként, egyetlen televíziós platformról érhetik el az RTL streaming-szolgáltatásának teljes kínálatát.

A Vodafone új előfizetői már az új szolgáltatást használhatják automatikusan. A meglévő fogyasztókat egy héttel az átállás előtt értesítik: az ügyfeleknek semmilyen teendője nincs, automatikusan zajlik a folyamat. 2024-ben a Vodafone-ügyfelek használhatják az új OneTV-t, a DIGI-s fogyasztók 2025 januártól érhetik el a platformot.

Még öt fontos hír a múlt hétről magyar gazdasági életből:

Az EKB kamatdöntése is megérkezett

A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal (3,75-ről 3,5 százalékra) csökkentette a betéti kamatot az Európai Központi Bank (EKB), míg a hitelkamatokat 60 bázisponttal vágták vissza.

Az utóbbi időben beérkező inflációs adatok körülbelül a vártnak megfelelőek, így a korábbi prognózisokon nem módosítottak: 2024-re 2,5, 2025-re 2,2, 2026-ra pedig 1,9 százalékos éves inflációt várnak a központi bank szakértői.

Édes teher: brutális bevétel szakadt a kormányra, azt sem tudják, mire költsék

Az Európai Unió legfelsőbb bíróságának döntése értelmében Írország 13 milliárd euró, eddig befizetetlen adót kap az Apple-től. Mihez kezdenek vele?

A részletekről ITT írtunk bővebben.

Ez várható a héten

A héten meglehetősen üres a hazai makrónaptár, a Központi Statisztikai Hivatal a következő napokban nem publikál gyorstájékoztatót.

Ellenben külföldön lesz izgalom: a legfontosabb ezek közül a Fed kamatdöntése, melyről itt írtunk bővebben.