Egy neve elhallgatását kérő bizottsági forrás úgy nyilatkozott, hogy brüsszeli becslés szerint mintegy 70 olyan szerződés lehet érintett, amelyek alapján uniós támogatással folytak útépítési beruházások.
Shirin Wheeler azt is közölte: egyelőre nem tudja megmondani, mekkora összeget érinthet a brüsszeli vizsgálat, éppen azt kérték a magyar hatóságoktól, hogy tekintsék át a magyarországi szerződéseket, mert felmerült a gyanú, hogy a pályáztatás során diszkriminatív előírásokat alkalmaztak. Leszögezte ugyanakkor: ha felül is vizsgálják a folyósított összegeket, a pénzek nem vesznek el, azokat Magyarország újra felhasználhatja más beruházásoknál. A szóvivő szerint Magyarország legfeljebb akkor csúszhat ki a források felhasználásának határidejéből, ha teljes mértékben elutasítja a pénzügyi korrekciót, az Európai Bírósághoz fordul az ügyben, és az ügy elhúzódik. Ám Wheeler szerint ez nem fog megtörténni.
Kapcsolódó
Wheeler közölte: decemberben küldték el a levelet Magyarországra, amelyben tájékoztatták a kormányt, hogy a hét regionális fejlesztési operatív program valamint a közlekedési projekteket finanszírozni hivatott operatív program esetén merült fel annak gyanúja, hogy diszkriminatív lehet az a kitétel, miszerint csak olyan cégek vehettek részt a pályázatokon, amelyek aszfaltelőállító teleppel rendelkeztek a projekt helyszínének közelében.
Shirin Wheeler megerősítette azt is, hogy Brüsszel az érintett szerződések összegének maximum 25 százalékáig terjedő korrekcióra tett javaslatot. Tudatta azt is, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár jövő kedden a 2014 és 2020 közötti fejlesztési periódusról tárgyal majd Brüsszelben, és erről is szót ejtenek majd. A szóvivő hangsúlyozta, hogy rendkívüli szoros az együttműködés a magyar fél és Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos között. Egy anonimitást kérő tisztviselő azt sem zárta ki, hogy akár már most kedden sikerülhet tisztázni az útépítésekkel kapcsolatos brüsszeli aggályokat.
Csütörtöki számában a Magyar Nemzet arról írt, hogy Brüsszel 170 milliárd forintot tarthat vissza a vélt szabálytalanságok miatt.