Az első határozat az uniós Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) részévé teszi a szentendrei HÉV-vonalnak a Békásmegyer és Szentendre közötti rekonstrukciójának az előkészítését, valamint a ráckevei és a csepeli HÉV rekonstrukcióját, beleértve azt, hogy ezeket a Kálvin térig kell vezetni.

Ez utóbbi feladatnak is csak az előkészítéséről van szó. Megvalósithatósági tanulmányt kell készíteni az említett két déli HÉV-vonal, valamint az északinak minősített szentendrei HÉV-vonal összekötéséről.

Kapcsolódó

A pályaudvarokat is átvariálnák

Szintén az IKOP része lesz a Déli pályaudvar térségén keresztül a Nyugati pályaudvarhoz vezető "vasúti összekötő alagút" megépítése és az így növekvő szerepű Nyugati pályaudvar központi pályaudvarrá alakítása. Ezzel egyidejűleg részletes megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni a fejpályaudvari rendszer átalakításáráról és így a vasúti üzem alól felszabaduló területek funkcióváltásáról.

A második határozat a budapesti vasúti pályaudvari rendszer fejlesztésének irányairól szól. Ebben a kormány megbízta a Miniszterelnökséget vezető minisztert és az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterrel együttműködve, készítsenek teljes körű, a városfejlesztési, közlekedési, vasúttechnológiai és környezetvédelmi szempontokra is kiterjedő részletes megvalósíthatósági tanulmányt, amelyet a hazai forrás mellett az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) társfinanszírozna. A tanulmánynak ki kell terjednie a már említett a Déli- és a Nyugati pályaudvarokat összekötő alagútra, valamint a Déli körvasútnak új megállóhelyekkel való bővítésére (ez a Kelenföld-Keleti pályaudvar közötti szakasz, amelyen új megállóhelyek létesülnének a Nádorkert, a Közvágóhíd és a Népliget térségében).

A fejlesztésnek ki kell terjednie  a Déli pályaudvar teljes területére, a Nyugati pályaudvar és a Keleti pályaudvar menti, valamint az azokhoz vezető belterületi vasúti vonalszakaszok mentén felszabadítható területekre. Ki kell dolgozni - a vasúti hálózati rendszer átalakításából eredően - a vasúti tárolási, karbantartási és javítási infrastruktúra elhelyezését tartalmazó üzemeltetési koncepciót is.

Ez lenne az elővárosi-gyorsvasúti tengely

A harmadik határozat a budapesti elővárosi gyorsvasúti vonalak (a vasútak és a HÉV-ek) egységes rendszerben történő fejlesztéséről rendelkezik. Ez meghatározza azt az elővárosi-gyorsvasúti tengelyt, amelyik Ráckevétől, illetve Csepelről indulna, majd a Kálvin téren és a Nyugat pályaudvar térségén át Békásmegyerig haladna, majd onnan Szentendre, illetve Esztergom lenne a végállomás.

A jogszabály kitér arra is, hogy olyan technológiai paramétereket kell meghatározni, hogy az a nagyvasúti elővárosi motorvonatok menetrendszerű közlekedését is lehetővé tegye a 150-es számú Budapest-Kunszentmiklós-Tass elővárosi vonal felől.

Összekötnék az M2-t és a HÉV-et is

A kormány egyetértett a Budapest-Gödöllő és a Budapest-Csömör HÉV vonalak elővárosi gyorsvasúti célú - a városfejlesztéssel is összhangban megvalósítandó - átfogó fejlesztésével. A két vonal az Örs vezér terén kerüljön bekötésre az M2-es metróvonal meglévő nyomvonalába, és létesüljön új átszállókapcsolata Törökőrnél a 100a jelű vasútvonallal és Rákosfalvánál a körvasúttal. Egyúttal megkezdődik a rákoskeresztúri szárnyvonal előkészítése is.

Végül meg kell kezdeni annak a járműspecifikációnak a meghatározását, amely lehetővé teszi az új HÉV-szerelvények beszerzését.