A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Hiába javult májusban az inflációs helyzet és hiába vannak többségben a "galambok" a monetáris tanácsban (MT), a jegybank megvárja az EU/IMF-megállapodást, addig nem nyúl az alapkamathoz − értenek egyet a lapunk által megkérdezett elemzők. Így a jövő keddi kamatmeghatározó ülésen változatlan 7 százalékos rátát jelez a Napi Gazdaság elemzői konszenzusa, és az év végéig legfeljebb 50 bázispontos süllyedést várnak a szakértők.

Kapcsolódó

A májusi helyzethez képest nem lát érdemi eltérést júniusra Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője, aki szerint felerősödtek a pozitív várakozások a jegybanktörvény átalakítása miatt, de még nem lehet biztosan és részletekbe menően tudni, hogy ez milyen fázisba jut a kamatdöntés napjára. Várhatóan továbbra is a pénzügyi stabilitás kap elsőbbséget az inflációval szemben a kamatdöntésben, bár az inflációs kockázatok növekedése is inkább óvatosságra inthet. Az MT tagjainak egyes nyilatkozatai megerősítik, hogy a megállapodás előtt nem valószínű a kamatvágás − tette hozzá Jobbágy.

Kétséges inflációs cél

Ha a tárgyalások problémája megoldódik és a globális piaci helyzet nem mutat jelentős romlást, akkor a magyar eszközök kockázati prémiuma csökkenhet − mondta a szakember, aki szerint a legfrissebb pénzügyi folyamatok tükrében az inflációs cél 2013-as elérése kétségessé vált. Valószínűsíthető, hogy a jegybank felfelé módosítja inflációs előrejelzését 2012-re és 2013-ra is − véli Jobbágy −, de így is elképzelhető, hogy a monetáris politika horizontjának végére továbbra is a 3 százalékos célnak megfelelő pénzromlást prognosztizálnak.

A legutóbbi inflációs adatok a vártnál alacsonyabbak lettek: a májusi drágulás 5,3 százalékos volt, így a korábban prognosztizált 6 százalék helyett néhány tized százalékponttal alacsonyabb éves átlagot vár most Árokszállási Zoltán, az Erste Bank makroelemzője. A szakember úgy látja: a kamatcsökkentés akkor válhat időszerűvé, ha kézzelfogható közelségbe kerül a megállapodás, vagy még inkább akkor, ha az meg is köttetik. Az elmúlt napokban javult a piaci bizalom, illetve úgy tűnik, hogy az eurózóna perifériájához képest a magyar eszközök is mintha egyre jobb befektetési lehetőséget kínálnának. Ez nemcsak a hosszú hozamokat, de a rövid kamatokat is lejjebb nyomja és a forintot is erősíti. Árokszállási a továbbiakban is lát arra lehetőséget, hogy az év utolsó hónapjaiban elinduljon a lazítás, ám ehhez ősszel meg kell állapodni az IMF-fel, és az is szükséges, hogy az európai adóssághelyzet ne váljon tarthatatlanná.

Korlátozott képesség

Ami az MNB új előrejelzését illeti, az idei és a jövő évi növekedési előrejelzését is lejjebb viheti a jegybank az elmúlt időszak gyenge adatai alapján (az Erste várakozása szerint −0,5 százalékra ez évre, és 1,2 százalékra jövőre, lefelé mutató kockázatok mellett). Vélhetően az MNB sem tartja reálisnak, hogy jövőre elérjük az inflációs célt, tekintettel a kormányzati csomag hatásaira (maga a kormány is 4,2 százalékos árindexet vár jövőre) − tette hozzá Árokszállási.

Gabler Gergely, az Equilor elemzője szerint sem nyúl addig az alapkamathoz az MNB, amíg nem születik meg a megállapodás. Az infláció továbbra is magas, a júliustól bevezetendő telefonadó és a jövő évi új adók miatt a gyenge kereslet okozta dezinflációs hatás ellenére sem tud lejönni a fogyasztói árindex az MNB célja közelébe. Az MNB így is elkezdheti a kamatcsökkentő ciklusát a negyedik negyedévben, hiszen a maginflációs mutató kedvezőbb képet mutat, és az adóhatást úgysem tudja ellensúlyozni a jegybank a kamat magasan tartásával. Ehhez azonban feltétlenül szükséges az IMF védőhálója, hiszen enélkül erősen sérülékeny a hazai államadósság finanszírozása, továbbá a hosszú lejáratú hozamok szintje is jól mutatja, hogy az MNB − piaci bizalom híján − csak limitáltan tudja befolyásolni Magyarország kamatszintjét.