A Kúria nemrégiben tett pontot az ügy végére, amelyben felperes az ügyvéd, az alperesek pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Legfőbb Ügyészség és a Fővárosi Törvényszék voltak.

A büntető ügy részleteivel nem foglalkoztak a polgári bíróságok. Az ott megállapított tényeket - hogy a Fővárosi Bíróság az ügyvédet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében, valamint bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, ezért halmazati büntetésül két év hat hónap börtönre és három év közügyektől eltiltásra, valamint négy év ügyvédi foglalkozás gyakorlásától eltiltásra ítélte, majd a Fővárosi Ítélőtábla az ügyvédet az ellene emelt vád alól  - bűncselekmény hiányában - felmentette, a polgári bíróság tényként fogadta el.

A kártérítéshez az szükséges, hogy a büntető eljárás során - annak szereplői - kirívóan gondatlanul járjanak el. Ezt sem a rendőrségre, sem az ügyészségre, illetve az elsőfokú büntető bíróságra sem lehetett elmondani, így pedig nem jár - közigazgatási jogkörben okozott kár miatt - kártérítés. Az ügyvéd a rendőrségtől, az ügyészségtől és a bíróságtól - egyetemlegesen, vagyis bármelyiküktől behajthatóan -  egyszer 7,4 millió, majd további 6 millió forint vagyoni kárt, továbbá 28 millió nem vagyoni kárt követelt.

A tévedés nem ok a kártérítésre!

A polgári bíróságok első- és másodfokon is elutasították a keresetet, és ugyan ezt tette a Kúria is. Idézet a Kúria felülvizsgálati ítéletéből: "A nyomozati eljárásban a büntetőeljárás megindítására és lefolytatására okot adó cselekmény hátterének, a valóságban történteknek, sok esetben a mozaikszerű feltárása során szükségképpen adódnak bizonytalanságok. Ezért, ha a nyomozás, a vádemelés és a bírósági eljárás az eljárási kereteket meghatározó jogszabályok betartásával történik, a rendelkezésre álló bizonyítékoknak az igazságszolgáltatás egyes szervei által való eltérő értékelése önmagában nem ad alapot a kártérítési felelősséget megalapozó, kirívóan súlyos jogalkalmazói tévedés megállapítására." Az a tény, hogy a másodfokú büntetőbíróság az ügyvédet felmentette, a jogértelmezési tévedés nem alapozza meg a kártérítési felelősséget.

Az ügyvéd - éppen az ilyen magyar jogszabályi háttér miatt - kérte a polgári perben, hogy a bíróság kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól - de ezt is elutasította minden fórum.