Megrohanta a lakosság a bankokat - nőnek a kamatok

Lendületesen indult az év a hitelpiacon. Januárban a vállalatok és a lakosság is több hitelt vett föl, mint egy évvel korábban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. A vállalatoknak összesen 226,7 milliárd forint új hitelt folyósítottak, ez 36 százalékkal magasabb a tavaly januárinál. A cégek ismét nettó hitelfelvevővé váltak, 35,6 milliárd forinttal több kölcsönt vettek fel, mint amennyit törlesztettek.

Az nhp fix hitelprogram hatása még csak kis mértékben látszik a januári adatokból. A vállalkozások 134,3 milliárd forintnyi forinthitelt vettek fel, az új szerződéseken belül a változó kamatozásúak domináltak. Az 1000 milliárd forintos keretösszegű programban 3-10 éves futamidejű beruházási hitelhez juthatnak hozzá a cégek végig fix, maximum 2,5 százalékos kamattal. Az egy-ötéves kamatperiódusú kölcsönök mennyisége nem emelkedett számottevően az év első hónapjában, a ötévesnél hosszabb kamatfixálású kölcsönöknél pedig csak az egymillió eurós összeghatár fölötti hiteleknél volt nagyobb ugrás, ami nem biztos, hogy a kis- és középvállalkozásokhoz került.

A háztartásoknál sem csillapodott a hitelek iránti igény. 7,6 milliárd forinttal vettek fel több kölcsönt annál, mint amit visszafizettek, zsinórban tavaly március óta minden hónapban nettó hitelfelvevők voltak. A háztartások hitelállománya 6155 milliárd forintra nőtt, ami 2015 márciusa óta nem fordult elő. Lakáskölcsönből 73,2 milliárd forintnyi új folyósítás történt, ami bő 9 százalékos növekedés 2018-hoz képest. A szerződéses összeg is hasonló mértékben nőtt, amiből arra lehet következtetni, hogy februárban is emelkedett a felvett lakáshitelek volumene. A kiszámíthatóság egyre fontosabb a lakosság számára, az új szerződéseken belül a változó kamatozásúak aránya már alig 4 százalék.

A fix kamatozású lakáshitelek egyre olcsóbbak, miközben a változó kamatozásúak kamata megugrott. Az utóbbiak átlagkamata januárban 0,65 százalékponttal 3,41 százalékosra emelkedett, ez több mint kétéves rekord. Az öt és tíz év közötti kamatperiódusúaké viszont már csak 4,89 százalékos volt, ami történelmi mélypont, és a tíz éven túli kamatfixálású lakáshitel is elérhető kicsivel több mint 5 százalék fölötti átlagkamattal.

A karácsonyi szezonnak ugyan vége lett, de a személyi hitelek januárban is jól fogytak. Több mint 44 milliárd forintnyi helyeztek ki a bankok, ez 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban, de a decemberinél is 16 százalékkal magasabb. Az áruhitelpiac is pörög, 5,5 milliárd forint volt a januári folyósítások összege, ennyit utoljára 2008 októberében, a válság előtt helyeztek ki a bankok. Egyedül a szabad felhasználású jelzáloghitel nem fogy, úgy tűnik, jelzálogot fogyasztási eszközök vásárlása miatt nem szívesen tetet senki a lakására. A szerződéses összegek is magasak, a személyi hiteleknél éves összevetésben 25 százalékkal nőttek. Autót viszont kevesebben akarnak hitelből venni, mint egy éve, nagyjából 10 százalékkal csökkent a szerződések összege.

Az élénkülő keresletben a kamatok elindultak felfelé. A személyi hitelek átlagosan 13,43 százalékos kamattal mentek el januárban, ez magasabb a decemberinél, az autóhitelek is drágábbak lettek, az áruhitelek kamata pedig csaknem 1 százalékponttal emelkedett, és elérte a 9,21 százalékot. A folyószámlahitelek és a kártyahitelek kamata is emelkedett, miközben a hitelkártya-akciók egyre szerényebbé váltak. Egyedül a lakáshiteleknél volt némi kamatcsökkenés, egy átlagos ügyfél szerződésében januárban 4,69 százalékos érték szerepelt.

A legdrágább hitelek továbbra is folyószámlakölcsönök és a kártyahitelek, előbbiek átlagos kamata 20,46, utóbbiaké 25,66 százalékos. A háztartások pénzügyi tudatosságát és egyre jobb anyagi helyzetét jelezheti, hogy a folyószámlahitelek állománya már csupán 288,7 milliárd forint, holott öt éve még jellemzően 400 milliárd forint fölött volt, és csupán egy évvel ezelőtt csökkent tartósan 300 milliárd forint alá. A mostani volumen sem kicsi egyébként, egy átlagos bankszámla 30 ezer, egy átlagos család pedig 70 ezer forint körüli mínuszban áll a hónap végén.

A hitelkártya-tartozások mennyisége is csökken. Január végén már csak 95,6 milliárd forint volt a kamatozó követelések volumene, ezen is 24,5 milliárd forintot keresnek persze a bankok egy év alatt. 2015-ben még ennek csaknem a dupláját tehették zsebre a hitelintézetek a másfélszer ekkora kamatozó tartozásnak és a magasabb kamatoknak köszönhetően.