Halogatta a hitelfelvételt? Rossz hír érkezett

Ahogy azt sejtetni lehetett, januárban már emelkedtek a hitelkamatok mindenféle lakossági hiteltípusnál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint ennek ellenére a hitelpiac élénk maradt, a lakosság 54,5 milliárd forinttal több friss hitelt vett fel, mint amennyit törlesztett, a hitelállománya ezzel 7159 milliárd forintra, hétéves csúcsra emelkedett.

Lakáshitelből csak januárban 91,6 milliárd forintnyit helyeztek ki a bankok, ami történelmi rekordnak számít, és a február sem lehetett gyenge, hiszen a rendszerbe bekerült, ám még nem folyósított lakáshitelek szerződéses összege megközelítette a 78 milliárd forintot. Csakhogy a hitelek kamata emelkedik, a decemberi 4,03 százalékos mélypont után januárban már 4,05 százalékos kamaton szerződött a bankokkal egy átlagos lakáshiteles ügyfél. A legnépszerűbb tízéves kamatfixálású hitelek kamata még minimális mértékben csökkent, a tízévesnél hosszabb kamatperiódusúaké viszont 4,37-ről 4,5 százalékosra nőtt.

Sok kicsi sokba kerül

A kamatok tovább emelkedhetnek, a referenciakamatok ugyanis februárban tovább emelkedtek. A jegybank adatai szerint a hosszabb kamatfixálású hitelek referenciakamataként használt budapesti kamatcsere ügyletek (BIRS-fixingek) kamata emelkedett februárban, és a rövid kamatperiódusú hitelek referenciakamatát adó bubor is emelkedett.

A babaváró támogatás és az államilag támogatott lakáshitelek referenciakamatául szolgáló állampapírhozam szintén nőtt. Decemberben az ötéves állampapírok aukciós átlaghozama alapján 1 százalékos volt az ilyen hiteleknél az alapkamat, áprilistól már 1,31 százalékos lesz. Tízmillió forintos hitelnél ez évente 31 ezer forintnyi extra kamatterhet jelenthet az adósok számára. Ezt persze a babaváró támogatásnál csak akkor kell megfizetni, ha nem születik a házaspárnak az előírt határidőre gyereke.

A népszerű személyi hitelek átlagos kamata is felfelé indult el a tavaly decemberi mélypont után, januárban már 12,73 százalékos volt, nőtt a kamat a gépjárműhiteleknél is 0,58-1,29 százalékkal, ami egy ötmilliós autóhitelnél évente 26 ezer - 65 ezer, havonta pedig 2,5-5,5 ezer forint közötti különbséget jelent a részletekben.

Csillapodott a babaváró-láz

Az új év visszavetette a babaváró támogatás iránti érdeklődést. Tavaly fél év alatt több mint 470 milliárd forintnyi babaváró támogatásra kötöttek szerződést, ez havonta csaknem 80 milliárd forintnyi összeg. Az első hónapokban 100 milliárdos nagyságrendben vették még fel a hitelt a családok, ez azonban folyamatosan csökkent, az idén januárban az új babaváró hitelszerződések összege az 50 milliárd forintot sem érte már el.

Azok, akik fel akarták és tudták venni a babavárót, lassan elfogynak, helyettük a hagyományos személyi hitelt igénylők keresték fel a bankokat. Személyi hitelből rekord összeget, több mint 52 milliárd forintot folyósítottak januárban, ez csaknem 20 százalékkal több a 2019-esnél. A szabad felhasználású jelzáloghitelek mennyisége 44, az áru- és egyéb hiteleké 17 százalékkal nőtt 2019 első hónapjához képest. A február is erős hónap lehetett, mivel a január végén bent lévő hitelek szerződéses összege magas volt, a személyi hiteleknél meghaladta a 41 milliárd forintot. Ezeket a hiteleket pedig egyre gyorsabban folyósítják a hitelintézetek, számos bank azzal büszkélkedik, hogy online is igényelhető a személyi kölcsöne, amit akár 5-10 perc alatt képes elbírálni és folyósítani.

Bedőlő hitelekre számít a bankszektor

A háztartásoknál lévő személyi hitelek állománya félelmetes tempóban növekszik, két és fél év alatt megduplázódott, és január végén már közel járt a 900 millliárd forinthoz. Az MNB-nek több nagybank is jelezte, hogy arra számít, egyre több adósnak lesz elmaradása, romlani fognak a portfóliók.

Pedig a háztartások a jelek szerint tudatosan választanak hitelterméket, kerülik például a nagyon magas kamatozású folyószámla- és kártyahitelek felhalmozását. A folyószámlahitelek volumene több mint 12 éves mélyponton állt január végén, mindössze 275,2 milliárd forint volt, ekkora összeggel kerültek a háztartások mínuszba a hó végére. Ez érthető, hiszen az alacsony alapkamat és referenciakamatok dacára a folyószámlahitelek átlagos kamata alig csökkent az elmúlt években, még mindig 20 százalék körül van.

Ennél már csak egyetlen hiteltípus drágább, a kamatozó hitelkártya-tartozás, amelynek az átlagos kamata meghaladja a 24 százalékot. A háztartások hitelkártya-tartozásai az MNB 2015 óta vezetett adatsora szerint mélyponton vannak, 144,4 milliárd forintot tettek ki január végén, ennek alig 60 százaléka volt kamatozó követelés. Öt évvel ezelőtt még 200 milliárd forint fölött volt a kártyahitelek állománya, és ennek jóval több mint a 70 százalékra fizettek kamatot az ügyfelek. A számok alakulása azt jelzi, hogy egyre több az olyan hitelkártyás ügyfél, aki tudatosan, a kamatmentes periódusokat kihasználva használja a szabad felhasználású kölcsönt.