A nagy nemzetközi hitelminősítők – a Moody’s, az S&P és a Fitch – jelentéseinek, minősítéseinek óriási szerepe van egy adott ország gazdaságára nézve, elég csak abból kiindulni, hogy egyes pénzügyi alapok a szabályozásuk miatt például nem is vásárolhatnak a hitelminősítők által befektetésre nem ajánlott országok állampapírjaiból, finanszírozva ezzel államadósságukat. Durván leegyszerűsítve: ha egy adott ország „bajba kerül”, és hitelre lenne szüksége, de épp a „baj” miatt leminősítették, a piacról sokkal nehezebben és drágábban tud külső forrást bevonni – ezzel gyakorlatilag rögtön adósságspirálban találhatja magát.

Hogy kik is azok a hitelminősítők, mit és miért csinálnak, itt olvashat bővebben.

Cikkünkben annak járunk most utána, hogy 2024 végén a nagy hármas, azaz a Moody’s, az S&P és a Fitch hogyan vélekedett a magyar gazdaság állapotáról – érdemes is megnézni, mert némi ellentmondások vannak az értékeléseik között.

A Fitch szerint javult a helyzet

Időrendben visszafelé haladva, legutóbb a Fitch vizsgálta a magyar adósbesorolást: december 6-án a magyar adósság kilátását negatívról stabilra módosította, miközben megerősítette a „BBB” besorolást. 

Mi ez a „BBB”? Hol helyezkedik ez el a hitelminősítői skálán?

Kétféle skála létezik: az S&P és a Fitch ugyanazt a 24 fokú skálát használja, a Moody’sé kicsit más, és két fokozattal rövidebb, de a lényeg, az „eleje”, a befektetésre ajánlott besorolások száma – ami mindhárom cégnél 10 – ugyanannyi. A „BBB” ezen a skálán egy fokozattal a befektetésre ajánlott alsó sáv felett van, tehát a kilencedik. A Moody’snál ugyanez a kategória „Baa2”, Magyarország ott is ezen a „szinten” áll, míg az S&P-nél a magyar besorolás egy fokkal lejjebb („BBB-”) van, ami a befektetésre ajánlott kategória alja.

A Fitch előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2024-ben 0,4 százalékkal, 2025-ben pedig 2,5 százalékkal nő majd, ami elmarad a kormány 0,8, illetve 3,4 százalékos várakozásaitól. A hitelminősítő elemzésében az infláció jelentős csökkenését emelte ki – idén még 3,7 százalék lesz éves átlagban, majd ez 2026-ra 3,4 százalékra mérséklődik. Prognózisuk szerint a költségvetési hiány a GDP 6,7 százalékáról 2024-ben 4,8 százalékra csökkenhet, majd 2025-ben 4,2-re, 2026-ban pedig 3,7 százalékra. Az államadósság GDP-arányos szintje pedig a 2024-re prognosztizált 74,9 százalékról csökkenő pályára állhat, 2026 végére 72,2 százalékra mérséklődhet. 

A Moody’snak „nem tetszik” a kormányzás

Novemberben a Moody’s is felülvizsgálta a magyar adósbesorolást: az osztályzaton ugyan nem változtatott, de a „Baa2”-es besorolás kilátását stabilról negatívra módosította – ez egy jövőbeni lehetséges leminősítésre is utalhat. A kilátás rontásához fűzött indoklásban azt írták, hogy vannak a „kormányzás minőségével” kapcsolatos lefelé mutató kockázatok.

Az S&P szerint a háztartásokban maradt tartalék

Október végén az S&P megerősítette Magyarország „BBB-” besorolását, stabil kilátással – ez az adósbesorolás a befektetésre ajánlott sáv alja, az ez alatti besorolásokat nevezik „bóvlinak”.

Az S&P az idei évre 1,6 százalékos, jövőre azonban már 3 százalék körüli ütemre gyorsuló növekedést vár a magyar gazdaságtól, tekintettel arra, hogy várhatóan a beruházások bővülési üteme és a külső kereslet is élénkül, mindemellett a hazai magánszektor is „kitartóan fogyaszt”. 2025-ben az erősödő fogyasztói bizalom, valamint a magyar háztartások eddig visszatartott, magas szintű megtakarításai is hajtóerőt adnak a növekedési lendületnek, és ehhez hozzájárul a monetáris enyhítési ciklus is. 

A Pénzügyminisztérium büszke az elmúlt évtizedre

A pénzügyi tárca a Moody’s döntését követően közleményében emlékeztetett rá, hogy Magyarország „a korábbi kormányzás gazdasági kudarca miatt befektetésre nem ajánlott, bóvli kategóriába került” több hitelminősítőnél is, majd „a nemzeti kormány sikeres gazdaságpolitikájának eredményeként 2016/2017-től kezdődően több felminősítés is történt”. A Pénzügyminisztérium szerint az elmúlt évtized munkájának köszönhető, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta lefolytatott több mint 20 hitelminősítői vizsgálat után „minden alkalommal, minden hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriában tartotta Magyarországot”.

Összességében a hitelminősítők szerint vegyes a kép: vannak pozitív fejlemények, de jelentős kockázatok is. Elismerik a magyar gazdaság stabilizációs erőfeszítéseit, különösen az infláció csökkentését és a költségvetési hiány mérséklését. Ugyanakkor óvatosságra intenek a gazdasági növekedési kilátásokkal kapcsolatban, és felhívják a figyelmet a kormányzás minőségével kapcsolatos kockázatokra.

A három nagy hitelminősítő szerint

a magyar gazdaság a következő években lassú növekedést mutathat, amelyet belső strukturális kihívások és külső kockázatok befolyásolnak, 

továbbá

  • az infláció jelentős csökkenése és a monetáris politika szigorítása javította a gazdaság stabilitását;
  • az államadósság-ráta várhatóan fokozatosan csökken, de rövid távon még kihívásokat jelent;
  • az uniós pénzekhez való hozzáférés körüli bizonytalanságok továbbra is kockázatot jelentenek – különösen a gazdasági növekedés és a költségvetési stabilitás szempontjából;
  • a növekedést főként az autóipari és akkumulátorgyártási beruházások, valamint az export támogatja, de a külső piacok, a külső környezet (például német recesszió vagy épp az amerikai vámok kérdésköre) lassulása kockázatot jelenthet;
  • a politikai költekezések (például a családi adókedvezmények és a nyugdíjak) a választások előtt növelhetik a fiskális nyomást.

Másokkal összevetve mire elég a magyar adósbesorolás?

Magyarország adósbesorolása más országokkal is könnyedén összevethető. A három nagy cégnél tehát az alábbi osztályzatokkal, besorolásokkal bírunk:

  • Moody's: Baa2
  • S&P: BBB-
  • Fitch: BBB

Ugyanilyen adósbesorolása van például Olaszországnak (a Fitch módszertana szerint), Romániának (S&P), Bulgáriának (Fitch) vagy épp Szerbiának (S&P). Hasonló szinten áll egyébként Kazahsztán, Indonézia, ahogy a dél-amerikai országok többsége is. 

A Trading Economics vonatkozó rangsorában viszont az Európai Unión belül csak Görögországot és Romániát taksálják lentebb.

Kapcsolódó