Az S&P Global Ratings péntek este megerősítette Magyarország hosszú és rövid lejáratú, devizában és forintban fennálló szuverén „BBB-/A-3” adósbesorolását, ugyanakkor annak kilátását a korábbi stabilról negatívra módosította – közölte honlapján a hitelminősítő. Mint írják, a negatív kilátás annak a megfontolásuknak az eredménye, hogy az elkövetkező két évben fokozódhatnak a Magyarország fiskális és külső stabilitását fenyegető kockázatok, melyek a következők: 

  • növekvő kereskedelmi protekcionizmus, 
  • a globális kereslet gyengülése, 
  • csökkenő tőkebeáramlás, 
  • valamint a választások előtti költségvetési lazítás miatti megemelkedett kamatkiadások.

Az S&P előrejelzése szerint a beruházások elmaradása és a visszafogott külső kereslet 2025-ben továbbra is korlátozni fogja a magyar gazdaság növekedést. Prognózisuk szerint

a GDP-növekedés 2025-ben 1,5 százalék lesz, miközben a kockázatok meghaladják a lehetőségeket.

Mint írják az EU-val fennálló nézeteltérések továbbra is akadályozzák az uniós források felszabadítását, továbbá a növekvő belpolitikai kihívások arra késztethetik a kormányt, hogy eltérjen a költségvetési konszolidáció útjától a 2026-os választások előtt.

A vámháborútól nem féltik a magyar gazdaságot

Az S&P szerint a Donald Trump által beizzított vámháború okozta kockázatok várhatóan kevésbé érintik majd közvetlenül a magyar gazdaságot, lévén, hogy a magyar áruexport mindössze körülbelül 4 százaléka irányul az Egyesült Államokba, így az export sérülékenysége alacsonyabb. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy Magyarország közvetett módon megszenvedheti az euróövezet – fő kereskedelmi partnere – gazdasági lassulását.

Elfogyott a jegybanki mozgástér 

A hitelminősítő szerint a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) 2025-ben kevés mozgástere marad a kamatcsökkentési törekvések folytatására, és a kamatemelések lehetőségét sem zárják ki az S&P elemzői. Az infláció és a forintárfolyam továbbra is ingadozó lesz. Előrejelzésük szerint a jegybanki alapkamat 2025-ben a jelenlegi, 6,5 százalékos szint közelében maradhat.

Emellett az MNB hitelezési programjának lejárta 2025 első felében szűkíteni fogja a piaci likviditást, ami automatikusan szigorítja a jelenlegi monetáris kondíciókat – ezt az MNB vélhetően nem fogja azonnal ellensúlyozni, legalábbis addig nem, amíg az infláció tartósan nem mérséklődik. Ugyanakkor nem zárják ki, hogy a nemrég kinevezett jegybanki vezetés a korábbinál támogatóbb lehet a növekedés irányába, de 2025–2026 során az S&P-nél nem számítanak arra, hogy az MNB túlságosan enyhe politikát folytatna.

NGM: Magyarország pénzügyi helyzete stabil, hazánk továbbra is befektetésre ajánlott célpont

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a Standard and Poor’s az elmúlt időszakban rendre borúsan értékeli az európai országok teljesítményét: így történt ez hazánkkal is, a hitelminősítő ugyanis a korábbi stabilról negatívra módosította Magyarország államadósság-besorolásának kilátását. „A kormány álláspontja szerint ez az értékelés átmeneti, és az év második felében pozitív fordulat várható. A magyar gazdaság biztos alapokon áll, amit a hitelminősítő értékelése is tükröz, ezért a következő időszakban a kilátás visszakerülhet a stabil kategóriába” – közölte péntek este a tárca, mely ezt követően többek közt kifejti, hogy „a magyar belgazdasági folyamatok pozitív irányba mutatnak”, valamint részletezi azt is, hogy „az ország finanszírozási helyzete változatlan módon stabil és biztonságos, a kormány pedig továbbra is elkötelezett az erős költségvetési kontroll fenntartása mellett”.

Idén tehát először vette górcső alá valamely nagy nemzetközi hitelminősítő Magyarország adósbesorolását – az S&P után a Moody’s következik majd május 30-án, majd a Fitch Ratings zárja az első kört június 6-án.

A Fitchnél jobbak, a Moody’snál rosszabbak a kilátásaink

A mai döntés előtt legutóbb a Fitch vizsgálta felül az adósbesorolásunkat: december 6-án az osztályzat kilátását negatívról stabilra módosította, miközben megerősítette a „BBB” besorolást – ez némiképp váratlan volt ahhoz képest, hogy egy héttel korábban a Moody’s – az osztályzaton szintén nem változtatva – a „Baa2”-es besorolás kilátását stabilról negatívra módosította, ami egy jövőbeni lehetséges leminősítésre is utalhat. A kilátás rontásához fűzött indoklásban azt írták, hogy vannak a „kormányzás minőségével” kapcsolatos lefelé mutató kockázatok.

Az S&P legutóbb a mai döntése előtt októberben megerősítette az ország „BBB-” besorolását, stabil kilátással – ez az adósbesorolás továbbra is a befektetésre ajánlott sáv alja, az ez alatti besorolásokat már „bóvlinak” nevezik.

Mi ez a „BBB”? Hol helyezkedik ez el a hitelminősítői skálán?

Kétféle skála létezik: az S&P és a Fitch ugyanazt a 24 fokú skálát használja, a Moody’sé kicsit más, és két fokozattal rövidebb, de a lényeg, az „eleje”, a befektetésre ajánlott besorolások száma – ami mindhárom cégnél 10 – ugyanannyi. A „BBB” ezen a skálán egy fokozattal a befektetésre ajánlott alsó sáv felett van, tehát a kilencedik. A Moody’snál ugyanez a kategória „Baa2”, Magyarország ott is ezen a „szinten” áll, míg az S&P-nél a magyar besorolás egy fokkal lejjebb („BBB-”) van, ami a befektetésre ajánlott kategória alja.

Arról, hogy

  • a három nagy hitelminősítő szerint mi várható a magyar gazdaságtól a következő években, illetve 
  • egyáltalán mire elég másokkal összevetve a magyar adósbesorolás,

ebben a cikkünkben olvashat. 

Kapcsolódó